|
 |
Légkomfort szellőztetés, ablakszellőztetés, légtömörség
Szabad egy passzívházban ablakot nyitni?Természetesen a lakók bármikor kinyithatják az ablakot, bár erre nincs igazán szükségük, mert egy passzívházban a légkomfort szellőztető berendezés mindig gondoskodik az elégséges friss levegőről. Ennek több előnye is van: a finomszűrőnek hála a por és a pollen kívül marad - nem úgy, mint az ablakszellőztetésnél. Akkor is, ha a lakók nincsenek otthon vagy ha az ablak éjszaka csukva marad - a levegő minősége a házban mindig kiváló. Sok passzívházlakó nyáron kikapcsolja a szellőztető berendezést és hagyományos módon, az ablakon keresztül szellőztet. Télen azonban az ablak nem maradhat hosszú ideig nyitva, mert az ahhoz vezet, mint minden más házban is, hogy a lakás hőmérséklete érezhetően csökken és a fűtési hőszükséglet jelentősen megemelkedik.
|
Gyakran felmerülnek kérdések a szellőztető berendezésekkel kapcsolatban:
mi a helyzet a baktériumokkal, nem túl hangosak-e és nem okoznak-e huzatot?A passzívházban alkalmazott szellőztető berendezés friss levegőt fúj be, nem visszakeringteti a lakás levegőjét, mint egy klímaberendezés. Csak nedvesség jelenléte esetén léphet fel probléma csíraképződéssel kapcsolatban, ami a rosszul szervizelt klímaberendezéseknél léphet fel, de semmi esetre sem a friss levegővel működő szellőztetőknél. A ventilátorok zaját a hangtompítók gyakorlatilag teljes egészében felfogják. A friss levegőt a mélybefúvó egységek úgy juttatják a helyiségbe, hogy az először a plafon mentén áramlik be és egyenletesen, nem érzékelhető sebességgel áramlik keresztül a szobán.
|
Mi történik, ha elromlik a szellőztetőgép?Annak a veszélye, hogy a két ventilátor valamelyike elromlik relatív alacsony és egyszerűen ki lehet őket cserélni. Ez idő alatt egyszerűen az ablakon keresztül szellőztethet. Télen annak a veszélye, hogy a szellőztetés vagy az utánfűtés elromlik nem nagyobb, mint hogy egy hagyományos házban elromlik a fűtési rendszer. A nagyfokú hőszigetelésnek köszönhetően egy passzívház azonban nem hűl ki olyan hamar, a szobák a belső hőforrások megnövelésével egyszerűen melegen tarthatók.
|
Mire kell odafigyelni a szellőztetőgép karbantartásánál?Az éves szűrőcserét maguk a lakók elvégezhetik. Kérjük, gondoljon arra, hogy mindkét szűrőt -a friss levegő és az elhasznált levegő szűrőjét is- ki kell cserélni. Ha a szellőztető berendezés nyáron nem üzemel, akkor a friss levegő szűrőjét az újraindítás előtt kell kicserélni. A konyhába ajánlatos egy nemesacél szűrőt is elhelyezni, amit mosógépben tisztítható.
A szűrőcserénél különösen arra kell figyelni, hogy ne maradjon rés a szélénél, ahol por tudna átjutni. Ajánlatos egyszerre több szűrőt is megrendelni, amit száraz, tiszta helyen, az eredeti csomagolásában célszerű tárolni.
Őrizze meg a beüzemelést végző gépész térfogatáramokra és a beömlőnyílások beállításaira vonatkozó protokollját, hogy egy esetleges későbbi felújítás után egyszerűen vissza lehessen állítani az eredeti állapotot.
|
Mit csináljak, ha télen túl száraznak érzem a levegőt?A belső terek levegőjének relatív nedvességtartalma döntően a következő két faktortól függ:
- a belső nedvességforrások mértékétől (pl. virágok, főzés, ruhaszárítás, stb.), ill.
- a kívülről beszívott friss levegő mennyiségétől.
A belső nedvességforrások által elpárologtatott vízgőzt a kívülről beszívott friss levegő felhígitja. Minél több friss levegő kerül beszívásra, annál alacsonyabb lesz a beltérben beálló relatív nedvességtartalom. Télen különösen erős ez a hígitó hatás, a hideg külső levegő ugyanis nagyon kevés vízgőzt tartalmaz (- 5 °C-nál és 90%-os külső relatív nedvességtartalom mellett csupán csak mintegy 3 g-ot köbméterenként). Amikor ez a levegő bekerül a szobába, ahol végül is 20 °C-ra felmelegszik, akkor ezen a hőmérsékleten a relatív nedvességtartalma már csak 17,6% lesz - egészen addig, míg nem kap további felszabaduló nedvességet a szobában lévő nedvességforrásoktól. A háztartásban szokásos nedvességforrások (átlagban 330 g/h, ami azonban esetenként egyedi) és egy "szabványos" szellőztetés mellett (négy személynél pl. 120 m³/h - DIN 1946 alapján), ezen példa számai a beálló relatív nedvességtartalom 33,5%-os értékét eredményezik. Ez általában megfelelő komfortú értékhez vezet, ha a levegő valamelyest tiszta (azaz kevés port tartalmaz). Ha szabványos szellőztetés mellett a lakók a beálló relatív nedvességtartalmat túl alacsonynak találják, úgy ezen egyszerűen lehet segíteni: a külső légáram csökkentésének hatására a beltéri relatív nedvességtartalom megemelkedik, mert a nedvességforrások kevésbé kerülnek hígításra. Ha az előző példában a friss levegő mennyiségét a hideg időszakban 75 m³/h-ra visszavesszük -ami még a megengedhetőség határán belül van és elégséges levegőminőséget szolgáltat-, úgy a relatív nedvességtartalom 44%-ra emelkedik. Senki se szellőztessen többet, mint ami a saját jó komfort- és nedvességérzetének megfelel.
Hagyományos légtechnikai tervezők hajlanak arra, hogy a lakásszellőztetés légmennyiségét inkább túl magasra dimenzionálják; voltak idők, mikor a 0,5-szörös vagy akár 0,8-szoros légcserét szükségesnek tartották - mégpedig kifejezetten a téli relatív nedvességtartalom alacsony szinten tartásához; mivel ekkor a kondenzvíz kicsapódásának az esélye és ezáltal a penész megjelenésének a veszélye is alacsony. Ezen két veszélyforrás egy passzívházban egyébként sincs jelen, mert a kiváló hőszigetelés miatt a külső épületrészek belső felszíne olyan meleg, hogy még 60%-os relatív nedvességtartalom mellett sem lép fel kondenzvíz-kicsapódás. Ezért egy passzívházban a külső levegő mennyiségét a hidegebb időszakban nyugodtan alacsonyabb szinten lehet tartani, különösen akkor, ha a relatív nedvességtartalmat a lakók alacsonynak érzik. Lakások esetében a szellőztető berendezés légcsereszámának "kiinduló" értékei a 0,3- és 0,4-szeres légcsere. Passzívházak esetében általánosan az a javaslat, hogy a légcsere inkább ezen alacsony értékek felé orientálódjon. Ekkor a relatív nedvességtartalom jó levegőminőség mellett a kellemes komforttartományban marad.
Segítség alacsony relatív nedvességtartalom esetén:
1. A levegőmennyiséget csökkenteni
2. Esetleg további nedvességforrásokat hozni a lakásba (pl. virágokat)
3. A lakásokat lehetőleg pormentesen tartani: gyakrabban egy jobbfajta porszívóval, finomszűrővel porszívózni
Egyébként: a gyakorlatilag pormentes levegőt nagyon alacsony relatív nedvességtartalom esetén sem érezzük "túl száraznak"; a hideg magaslati levegőn jólérezzük magunkat. Mindenesetre a lakásokban a levegő elfogadható mértékű ráfordítás mellett nem tartható pormentesen. Ezért van a relatív nedvességtartalomnak ténylegesen egy alsó határértéke (30% körül), mely alatt a legtöbb lakó a levegőt túl száraznak érzi. Ebben az esetben csak a fenti 1-es és 2-es pont segíthet.
|
A nagy légtömörség pl. egy tűz esetén veszélyesebb egy passzívházban, mint egy hagyományos házban?Kb. 1985-óta Németországban az új épületek n50-értéke 2 és 4 h-1 közötti, azaz a réseken keresztüli "természetes légcsere" mintegy 0,1- és 0,2-szeres óránként. Ezt különböző irodák független mérései igazolták. Az ilyetén alacsony légcsereértéknek több ok miatt is kedvezőtlen a megítélése: a beltéri levegőben lévő káros anyagok (mint a radon, formaldehid, VOC) hígítása rossz, magas a relatív nedvességtartalom, a szagterhelés. Fojtótűz esetén is esetleg bizonyos problémák adódhatnak: mindazonáltal itt még hiányoznak az okozati összefüggés mértékére vonatkozó adatok. Mindenesetre a beltéri levegőben fellépő füstgáz koncentrációja csukott ablakok mellett csak 3 és fél óra alatt hígul a felére. Emiatt az, hogy egy épület valamivel jobban vagy valamivel kevésbé légtömör, nem játszik döntő szerepet.
Az első említett ok miatt egy passzívházban mindig van légkomfort szellőztető készülék, ami rendszerint a tartózkodási helyeken (nappali, hálószoba, gyerekszoba) biztosítja a 0,5-szörös légcserét. A levegő felfrissülése a mérések és a lakók szubjektív érzése alapján jelentősen nagyobb mértékben megy végbe, mint a hagyományos új építésű épületeknél. A káros anyagok koncentrációja feleződésének az ideje ezáltal lecsökken 1 óra 20 percre; mérgező füstgázok esetében ez is túl hosszú idő, a veszély mértéke a mai általános helyzettel szemben azonban csökken.
1. Egy passzívházban is alapvetően minden szobában van nyitható ablak. Ha a beltéri levegő rendkívüli megterhelése lép fel, kereszthuzattal ez közvetlenül tehermentesíthető. Ebből a szempontból a passzívház nem különbözik más épületektől.
2. Ha a levegőterhelés forrása a tartózkodási helyeken kívül lép fel, úgy a tartózkodási helyek ettől érintetlenek maradnak: Mivel a friss levegő befújása a helyiségekbe irányított áramlással történik, kizárólag az áramlási út által érintett helyiségekre van kihatással a légterhelés.
3. Mint minden más lakóépületben, így a passzívházban is csökkenthető a veszély füstérzékelők használata mellett. Ilyen érzékelők használata általánosan ajánlott.
|
Szabad ásványgyapot szigetelést alkalmazni a telefonhang-tompítókban?
Ez a kérdés már a darmstadt-kranichsteini első passzívházban is megvizsgálásra került. Ott fóliafedés nélküli ásványgyapottal töltött telefonhang-tompítók kerültek alkalmazásra. Az eco Umweltlabor, Köln (Dr. Grün) többek között a helyiség levegőjében és a szellőztető rendszerben jelenlévő szálkoncentrációt is megvizsgálta. Az eredmény a következő volt: a befújt levegőben az összes mérés közül mindössze egynél találtak egyetlen szálat, ez biztos, hogy nem a hangtompítókból származott. Az ásványi szálak koncentrációja a kültéri levegőben lényegesen magasabb (10-30 szál/m³). Ennek okát a szellőztető berendezés friss levegő szűrője szolgáltatja, a szálak rend szerint rajta fennakadnak (95-98%). Az erről szóló jelentés az Institut Wohnen und Umweltnél (IWU, Darmstadt) "Levegőminőség a passzívházban" cím alatt megtalálható. Egyébként a modern ásványgyapot anyagok a biztonsággal határos valószínűséggel nem rákkeltők, mert rövid idő alatt a testfolyadékokban feloldódnak (ellentétben az azbesztszállal). Akinek mégis rossz érzése van evvel kapcsolatban: ma már kaphatók ásványgyapotot nem tartalmazó hangtompítók, ezek viszont valamivel drágábbak.
|
Forrás: Passivhaus Institut Darmstadt
|
|