 |
Ha van kérdése az oldallal kapcsolatban, tegye fel! |
|
A mű eredeti címe: "Effizienz und Wirkungsgrad",
szerzője Dr. Wolfgang Feist,
megjelent a Passivhaus Institut gondozásában,
utolsó aktualizálás: 2005.11.05. A magyar változatot fordította Debreczy Zoltán, megjelent a Passzívház Akadémia Kft. gondozásában. - Ezek az oldalak folyamatosan aktualizálásra és kiegészítésre kerülnek. |
|||||||||||||
Hatékonyság és hatásfok |
|||||||||||||
|
Az ábra mutatja, hogy a jobb hatékonyság többet foglal magába, mint csak a jobb hátásfokot. Az elgázosító hatásfoka ugyan magasabba a nagy hatékonyságú hűtőszekrénynél (jobb oldalon) - de a lényeges hatékonyságjavulást a ház jobb hőszigetelése okazza. Ezáltal az arány Hűtési térfogat / "Hűtőenergia" egész jelentősen megjavul. "Hűtőenergia" szigorúan véve nincs: az aktívan elvonandó hőmennyiségről van szó. További információ az aktuális Passzívház Konferenciáról: www.passivhaustagung.de.
Egy további példa: szállítási hatékonyság. Vannak járművek, melyek ugyanazon szolgáltatásra (1 személy 100 km-re történő elszállítására)
üzemanyagot használnak fel. Brachistochron-pálya? Lásd ábra. Már Galilei is tudta: A-ból B-be a leggyorsabb út energiafelhasználás nélkül homogén nehézségi mezőben. Pontosabban akarja tudni? Töltse le a következő cikket Wissensch_Kultur_Passivhaus.pdf (német) ott nem csak a brachistochrone kerül elmagyarázásra, hanem az is, hogy mit jelent az exergia és az anergia, és hogy a mindennapokban miért nem tudott még Galilei teljesen érvényesülni Arisztotelésszel szemben. Összegzés: A legtöbb szolgáltatáshoz nincs szükség semennyi energiára; vagy mindenesetre tetszőlegesen kevés elegendő belőle - amennyiben a veszteségeket konzekvensen el tudjuk kerülni. Ez azért van így, mert a szolgáltatások dimenziója nem az energia, hanem egy állapot fenntartása. Az energiahatékonyság javítása ezért eddig szükséges energiát szinte teljesen helyettesíthet. Az "energiahatékonyság" majdhogynem egyenértékű egy új energiaforrással - de csak majdhogynem, mert az energiahatékonyság annál sokkal jobb. Az energiahatékonyság tiszta, kimeríthetetlen és használata során ingyenes. Az energiahatékonyságot mindenhol fel lehet használni. És: az energiahatékonyságot itt Európában "elő tudjuk állítani", az intelligens termékekbe a kezdetektől fogva bele van integrálva - a felhasználok előnyére (alacsonyabb üzelemeltetési költség és jobb komfort formájában), a gyártok előnyére (magasabb minőség és ezáltal nagyobb értékteremtés formájában), a népgazdaság előnyére (belső foglalkoztatottság formájában) és a környezet előnyére (klímavédelem). Csak nyertesek vannak - az energiaszolgáltatók is hozzájuk tartoznak, ha megfelelő időhorizontban gondolkodnak: pl. az olajjal történő ellátás is hosszabb ideig és sokkal kisebb rizikóval fenntartható, ha a felhasználás hatékonysága döntően javul. Azt, hogy mely pontokon lehet az energiahatékonyságot döntően javítani, az energiamérleg pontos analízise mutatja meg.
Link a passzívház információk kezdőoldalához:
Link a passzívház konferencia honlapjára:
A passzívház témájával foglalkozó ezen tanfolyam összes oldalának tartalomjegyzéke:
Link a Passzívház Intézet honlapjára:
|
Egy széles körben elterjedt tévedés, hogy a "hatékonyság" megegyezik a hatásfokkal. Ez csak akkor igaz, ha mindkettő a képlet jobb oldalán áll Hatékonyság = Haszon / Ráfordítás és "energia" vagy "teljesítmény" a dimenziójuk. Az elért haszonnak azonban nagyon gyakran nem az energia a dimenziója. Lehet pl. egy utazási teljesítményről szó (aminek "mérföld" az egysége). A ráfordítás pl. az üzemanyag (egysége "gallon") és a szolgáltatás hatékonysága Utazási teljesítmény / Üzemanyag a mértékegysége pedig "mérföld/gallon". Európában ennek a fordítottja Ráfordítási koefficiens = 1 / Hatékonyság került bevezetésre; azaz: a specifikus üzemanyagfogyasztás liter/(100 km)-ben. Ilyen, a hattékonyságot jellemző mértékek nem hatásfokok - ezek nem dimenzió nélküliek. Nem lehet helyettük egy hatásfokot bevezetni, mert a haszon dimenziója a legtöbb esetben nem az energia. És nem létezik "fizikai okokból szükséges minimális energiamennyiség" a haszon eléréséhez; az ellentétes feltételezés szintén egy széles körben elterjedt tévedés - a "minimális energiamennyiség" a legtöbb esetben ugyanis nulla (vagy a nullánál extrém kicsivel nagyobb érték). Ez egy kisstílű akadémiai kérdés? Nem, egyáltalán nem. Miközben pl. a kazánok hatásfoka nem emelkedhet 100 % fölé (az energiamegmaradás törvénye miatt) és ma már 90 %-os értékek elérésre kerültek, a hőalkalmazások hatékonysága (pl. fűtött lakófelület/hőenergia) gyakorlatilag tetszőlegesen javítható, gondoljunk a jobb hőszigetelésre. Ha csak a hatásfok volna fontos, alig maradna energiamegtakarítási potenciálja a fűtésnek. A tágabb értelmezésből kiindulva világossá válik, hogy a szükséges "hőigény" jobb szigeteléssel nulla közeli értékre csökkenthető; azaz nagyon nagy hatékonysági potenciállal állunk szemben. Hogy ez a gyakorlatban is működik, azt a számos megépített és lakott passzívház mutatja. Sok más energiaalkalmazásnál hasonló a helyzet: kiváltképp az ellátási lánc végénél, az energia végfelhasználásánál, van a jobb hatékonyságra jelentős potenciál. Példák:
Az összes szolgáltatás, mely ma energiaráfordítást igényel, konzekvens analízise mutatja: fizikai szempontból túlnyomórészt nem egyensúlyi állapotok fenntartásáról van szó. Ezek azonban intelligens folyamatirányítással rendszerint átalakíthatók egyensúlyi állapotokká, melyekhez már extrém kevés energia elegendő. Példák:
Vissza az energiahatékonyság oldalára. Részletes, ingyen letölthető cikk az energiahatékonyságról (492 kB - német).
|
||||||||||||
| Copyright © by Dr. Wolfgang Feist, Original edition © Passivhaus Institut - Hungarian translation © Debreczy Zoltán, Hungarian edition © Passzívház Akadémia Kft. - Hosted by MLT | |||||||||||||
