• Kezdőoldal
• Tartalomjegyzék
  • Passzívház alapok
    • Mi az a passzívház?
    • Információk a passzívházról
    • A passzívház definíciója
    • Energia-vonatkoztatási-felület
  • A passzívház előnyei
    • Energiahatékony
    • Kényelmes
  • Hőszigetelés
  • Hőhídmentesség
  • Légtömörség
  • Nyílászárók
    • Melegablak
    • Ablakok összehasonlítása a komfort szempontjából
  • Szellőztetés
    • Szellőztetés és légnedvesség
    • Milyen gyakran kell szellőztetni?
    • Passzívházak mindig légkomfort szellőztetéssel
    • Passzívház szellőztetése csak a legnagyobb hatékonysággal működik
    • Túl sok szellőztetés sem kívánatos mindig!
    • Passzívház kompaktkészülék - fűteni a friss levegővel
  • Gyakorlati példák
    • Lépésről lépésre a passzívházig
  • Energiatakarékosság
    • Hatékonyság kontra hatásfok
    • Energiaár
  • Klímaváltozás
    • Energiahatékonyság és a megújuló energia
    • Energiaszolgáltatás vagy energiahaszon
• Nemzetközi Passzívház Konferencia
• Passivhaus Institut
• IG Passivhaus Deutschland
•  

Energia-vonatkoztatási-felület

Fontos ez a téma? - Tulajdonképpen nem különösen; tisztán csak egy megegyezésről van szó. Maga a tartalmi minőség a fontos - ha azonban ez egy referenciamértékre, jelen esetben az energiafelvevő felületre vonatkoztatottan kerül értékelésre (azaz evvel a felülettel kerül elosztásra), akkor a referenciaméret megnagyobbítása egy közkedvelt eszköze lehet a szépítgetésnek. És éppen e miatt kell ennél az egyébként lényegtelen kérdésnél is az átláthatóságra törekedni.

Az alapkövetelmény az átláthatóság: mindig, ha mutatószámok kerülnek megadásra (kWh/(m²év)-ben mérve), meg kell legyen adva, hogy melyik felületre vonatkoznak ezek a mutatószámok. Minden más szám esetében elővigyázatosnak kell lenni és kétség esetén a lehető legnagyobb felülettel kell az értékelést elvégezni.

Minden adat kiindulópontját az energiamérleg adja. Az energiamérleg elkészítése független a (később) választott energiavonatkoztatási felülettől. Az energiamérleg eredménye a (számított) éves abszolút energiaszükséglet vagy a méréstechnikailag regisztrált éves abszolút energiafelhasználás. Mindkettő évenkénti energiaegységben megadva (általában kWh/év formában). Ha kétség merül fel egy mutatószámmal kapcsolatban, akkor általában a legegyszerűbb az abszolút éves energiaszükségletet, ill. energiafelhasználást megkérdezni. Itt legalábbis a vonatkoztatási egység nem konfúz. (Az energiaellátó rendszereknél az éves abszolút számok sem mindig egyértelműek: vajon hasznosuló energiáról van szó (pl. fűtési hő) vagy végenergiáról (pl. áram) vagy primer energiáról? Ezt szintén csak definiálni kell.)

Mi köze van ennek a passzívházhoz?

Ha a vonatkoztatási felülettel elosztott abszolút fogyasztás bevezetése ilyen gondot okoz, miért vezetjük ezt egyáltalán be? Miért nem használjuk egyszerűen közvetlenül az éves abszolút szükséglet- és felhasználásértékeket?

Egész egyszerűen: mert az épületek mérete jelentős mértékben eltér. A kis, egyedül álló családi háztól a 3.000-lakásos lakóparkig széles a paletta. Az abszolút felhasználás számadata ezért nem sokat mond. A felhasználásra (a ráfordításra) sokkal inkább a használattal összefüggésben kell tekinteni. Mit jelent azonban a felhasználás? Ez nem feltétlenül egyértelmű - és ezért léteznek erre vonatkozóan eltérő álláspontok.

Melyik a "megfelelő" vonatkoztatási egység?

"Megfelelő" vonatkoztatási egység nem létezik, csak egy többé vagy kevésbé "jó". Borsch-Laaks és mások javasolták, hogy lakóépületeknél a személyek száma, akik a lakásban élnek, legyen a vonatkoztatás alapja (kWh/fő/év). De mi történik, ha a gyerekek elköltöznek? Az épület minőségének fokmérőjeként a személyre vonatkoztatott mutatószám nem alkalmas. Márpedig érdemes egy, az épület minőségét jellemző mutatószámot alkalmazni.

Mások (pl. a VDI, Verein Deutscher Ingenieure, Német Mérnökök Egyesülete; a fordító megjegyzése) a bruttó térfogatot (V) veszik hivatkozási mértéknek (kWh/m³). Rossz nyelvek állítják, hogy a fűtési hőszükséglet a szigetelés vastagságának a növelése után csak azért csökken, mert maga a hivatkozási térfogat ezáltal megnő. Ez természetesen értelmetlenség - viszont más fölösleget térfogatnövelés is javítja az energetikai mutatószámot, mint pl. épületpéldánkban a nagy légterek északon az emeleten. Ez hibás optimalizáláshoz vezet: a ténylegesen szükségesnél nagyobb térfogat kerül megépítésre, ami ráadásul még jobb mutatószámmal is rendelkezik. Ez nem célszerű.

A "hasznos" terület A_N a német Energiamegtakarítási Rendelet szerint a bruttó térfogat egyszerű, lineáris átszámítása területté:

A lakóterület, mint hivatkozási mérték előnyeinek a megtartására, viszont a nemzeti különbségek kiküszöbölésére a CEPHEUS projektben bevezetésre került a "treated floor area", rövidítve TFA meghatározás. A_TFA csak minimális mértékben különbözik a fűtött lakóterülettől. (A pontos definíció itt található: →TFA)

Hogyan hat ki ez az eredményre?

Ez nagyon egyszerű -a tartalmi eredmények semmiben sem különböznek- mindig ugyanannyi energia kerül felhasználásra, mindegy, hogy melyik vonatkoztatási felületet választjuk. Szubjektív szempontból természetesen szebben néznek ki az eredmények, ha nagyobb a vonatkoztatási felület. A példában ez 26 %-ot tesz ki, de más példákban 30 %-ot is elérheti a különbség.

Lényegtelen? - Tulajdonképpen igen, kivéve ha...

1.753 kWh/év vonatkoztatás	Mutatószám kWh/(m²év)	%
Bruttó alapterület	8,3	74
AN EnEV-szerint	8,5	75
Lakóterület külső felületekkel együtt	9,6	85
Fűtött lakóterület	11,2	100
TFA	11,2	100

...a követelmények pont erre vonatkoznak.

Mint például ez történik az EnEv-ban (EnEv: Energieeinsparverordnung, Németországban érvényes Energiamegtakarítási Rendelet; a fordító megjegyzése), de a passzívház (15 kWh/(m²év)) esetében is. Ezekben az esetekben a mutatószám kiszámítása természetesen csak arra az energiavonatkoztatási felületre hivatkozhat, amit a követelmélmény elvár.

Így válik egy tisztán formai kérdés egy tartalmi kérdéssé: ha egy épület csak a bruttó alapterületére vonatkoztatva nem haladja meg a 15 kWh/(m²év) értéket - akkor az nem passzívház, mert a passzívház-határérték a TFA-ra vonatkozik. És ez tényleges fájdalommal járhat: Mert a 15 kWh/(m²év) határérték azért került pont ilyen meghatározásra, mert egy passzívház csak ilyen szigeteltségi minőség esetén működik úgy, mint egy passzívház. Ha egy épület a valóságban a lakóterületre vonatkoztatva 20 kWh/(m²év) éves fűtési hőszükséglettel rendelkezik, akkor előfordulhat, hogy a tervezett passzívház fűtési rendszer nem lesz elég. A legrosszabb esetben lehet, hogy a "majdnem-passzívház" hidegen marad.

Ezért fontos minden területre vonatkozó adatot arra a felületre vonatkoztatni, ami az előírt érték alapját képezi. Egy passzívháznál ez a fűtott lakóterület - jó okkal, mert a fűtés szempontjából egy balkon éppoly kevéssé fontos, mint a lépcső vagy a belső falak által elfoglalt terület vagy bármi más nem használt tér. Az építészet feladatához az is hozzátartozik, hogy ezen nem fontos felületek méretét ne hagyja elburjánozni; mert ezek által is drágábbá és kevésbé hatékonnyá válik az építkezés.

Egy utolsó megjegyzés

Sem a funkciót, sem pedig a környezetvédelmet nem szolgálja, ha mutatószámok egyszerűen avval kerülnek "feljavításra", hogy a vonatkoztatási felületet mesterségesen megnöveljük. Ezáltal nem takarítunk meg energiát - és a CO₂-kibocsátást sem csökkentjük.

Link a passzívház információk kezdőoldalához:
Passzívház alapok

PHPP

A Passzívház Tervezőcsomag egy olyan eszköz, mellyel egy passzívházat méretezni és optimalizálni lehet. A passzívház minden fontos tervezési részletét támogatja a program: szigetelés, légtömörség, hőhídcsökkentés, passzívház-ablak, szellőztetés, fűtés, hőelőállítás, nyári komfortszint, stb. A PHPP kézikönyve továbbá gyakorlati tippekkel szolgál a passzívházak tervezéséhez és építéséhez.

A PHPP-eszközök alapeleme az épület energiamérlege. További információkat a PHPP-hez a PHPP leírásánál talál.

A TFA (treated floor area) leírása

A kiszámítási eljárás néhány ponton egyszerűsítésre, és az energiamérleg-készítés követelményeihez hozzáigazításra került. Fűtött mellékhelyiségek ebben az eljárásban figyelembevételre kerültek.

1. A TFA kiszámításához előszőr a termikus burkot kell definiálni. A termikus burkot a hőszigetelt külső épületrészek külső felszine képzi. Ez a burok tartalmazza az összes fűtött helyiséget és egyidejűleg az energiamérleg határvonala is. A TFA-hoz csak a termikus burkon belül található területek tartozhatnak.
2. Egy lakás vagy ház TFA-ja megegyezik a lakáshoz tartozó lakóhelyiségek TFA-jának az összegével. Lakóhelyiségnek számít egy lakóegységen belül az összes olyan helyiség, mely vagy a föld felszíne fölött helyezkedik el, vagy ablakfelületének mérete az alapterületének legalább 10 %-át kiteszi. 3-nál több lépcsőfokkal rendelkező lépcsők, lépcsőfokok és liftek nem számítanak a lakóhelyiséghez.
3. Pincék, műszaki helyiságek és hasonlók, melyek a termikus burkon belül vannak és nem lakóhelyiségek, 60 %-ban kerülnek beszámításra.
4. Az alapterület kiszámítása:
   4.1 Egy helyiség alapterülete a nyers méretek alapján történik. Levonás a vakolat és hasonlók miatt nem történik.
   4.2 Nyers méretként a falak közötti távolság használandó, a fal szerkezetének, burkolatának, a láblécek vagy takarólécek, a kályha és fűtőtestek, stb. figyelembevétele nélkül.
5. Kémények, pillérek, oszlopok, stb. , melyek alapterülete kisebb, mint 0,1 m² nem kerülnek levonásra.
6. Ajtó- és ablakpárkányok nem kerülnek figyelembevételre.
7. Ferde tető:
   7.1 A helyiségek azon része, mely legalább 2 méter magas, teljes egészében beszámításra kerül.
   7.2 A helyiségek azon része, mely legalább 1 méter magas, de nem érei el a 2 métert, 50 %-ban kerülnek beszámításra.

Szerző: Dr. Wolfgang Feist, a német Passzívház Intézet vezetője Link a német Passzívház Intézet honlapjára: