 |
Ha van kérdése az oldallal kapcsolatban, tegye fel! |
|
A mű eredeti címe: "Auch zuviel Luft ist oft nicht wünschenswert!",
szerzője Dr. Rainer Pfluger,
megjelent a Passivhaus Institut gondozásában,
utolsó aktualizálás: 2009.07.27. A magyar változatot fordította Debreczy Zoltán, megjelent a Passzívház Akadémia Kft. gondozásában. - Ezek az oldalak folyamatosan aktualizálásra és kiegészítésre kerülnek. |
|
Túl sok szellőztetés sem kívánatos mindig! |
|
|
Szellőztetés és légnedveség - Az összefüggések érthetően elmagyarázva
Link a passzívház információk kezdőoldalához: |
Mennyi levegőtől lesz jó a levegő? Egy, a személyek száma alapján beszabályozott szellőztető berendezés esetén (30 m³/h légcsere személyenként) gyakorlatilag nem tapasztalható panasz a rossz levegő miatt. Viszont annál több probléma merül fel ennél magasabb légcsereszámnál a túl száraz levegő következtében. A fűtési időszakban a gépi szellőztetés mellett történő ablakszellőztetés is megvizsgálásra került passzívházak esetén: Ez csekély mértékben előfordul, az idő haladtával még tovább csökken (a régi szokások, még abból az időből, mikor gépi szellőztetés híján ki kellett nyitni az ablakot a régi lakásban, idővel feledésbe merülnek), gyakorlati és energetikai szempontból jelentősége nincs. Természetesen mindig lehet még több és több levegőt cserélni -és elméletileg végtelen nagy számú légcserénél a külső levegő minőségét elérni- a gyakorlatban azonban az áramlási zajok és a huzatérzet (nem beszélve a légcsere energiaigényéről és a szellőztetési hőveszteségtől) határt szab ennek. Ha párologtató nem kerül betervezésre (mert nagy a ráfordításigénye a szervizelés, a higiéniai problémák és az energiafogyasztása szempontjából), akkor első sorban a helyiség páratartalma határolja be a lehetséges légcsere mértékét. (Lásd: Szellőztetés és légnedvesség) A levegő mennyiségének állítása a felhasználó által Elméletileg logikus, hogy a lakók, a jelenlét és a benttartózkodók számának a függvényében maguk tudják szabályozni a levegő mennyiségét. Működési tapasztalatok és adatmérések kiértékelései (pl. egy Kassel Marbachshöhe-n található társasház légmennyiségszabályzói állásainak kiértékelése során) azt mutatták, hogy a berendezések, annak ellenére, hogy a lakóknak meg lett volna a lehetőségük a beavatkozásra, szinte mindig az "Általános" fokozaton üzemeltek. A családi házakban is legfeljebb hosszabb távollét esetén változtatják meg a lakók a légcsereszámot. Ez nem azt jelenti, hogy legalább egy 3-fokozatú kapcsolóra ne lenne szükség (A "Parti"-fokozat 30-45 perc után automatikusan vissza kellene álljon az "Általános" fokozatra, a "Gyenge" fokozat pedig a 0,3 1/h-s minimális légcsereszámot kellene biztosítsa.) Automatikus légcsereszabályozás? Az első passzívházban, Darmstadt Kranichsteinben, már 1991-ben beépítésre került és üzemelt egy nedvesség- és CO2-tartalom alapján szabályzott szellőztető berendezés, mely a földszint, és az emeleten található hálók között változtatja a légcsere arányát avval a célzattal, hogy a levegő mennyiségét csökkentse, miközben a levegő minőségét optimalizálja. Ennek eredménye utólagosan visszatekintve: a gyakorlat szempontjából lényegtelen, szervizigényes és drága. Az természetesen nem kizárt, hogy megfelelő ötlettel és új technológiával lényegesen jobb eredmények elérhetők, mindenesetre a piacon jelenleg nem kapható jobb rendszer.
A készülék betervezése és dimenzionálása -
Először a légcsatornahálózat kerül meghatározásra,
a csatornaátmérőkkel és a minden rendszerkomponenst figyelembe vevő nyomásesés kiszámításával.
Ezt követi a készülék kiválasztása a megfelelő ventillátorteljesítménnyel
(a kagylódiagrammnak megfelelően =
nyomás/térfogatáramdiagramm lapos, azonos ventillátorhatásfokkal).
A készüléknek még kell tudnia szállítani a "Parti"-fokozathoz tartozó maximális térfogatáramot
(nem a legnagyobb hatékonysággal, hisz ezen a fokozaton a gép relatív kevés ideig üzemel),
és éppúgy képesnek kell lennie a 0,3 1/h-s minimális térfogatáram biztosítására is. A sok az több? - Szellőztetésnél nem mindig! A készülék méretét átgondoltan kell kiválasztani, hogy alacsony térfogatáram is szállítható legyen vele, továbbá a légcsereszámot nem csak a károsanyagokat figyelembe véve kell dimenzionálni, hanem a nedvességforrásokra és ezáltal a nedvesség elszállítására is tekintettel kell lenni. A légcsatorna és annak komponeseinek megtervezésére tulajdonképpen csak a költségek és a helyszükséglet van kihatással. Kb. 1 Pa/m csatornahosszal általános üzem mellett jó kompromisszumot lehet elérni - alacsonyabb térfogatáramnál a készülék még hatékonyabban fog üzemelni. Jövőbeni fejlesztések A szellőztető berendezések a felhasználói komfort, a hatékonyság és a költségek szempontjából a jövőben javulni fognak, a készülékek viszont már ma is kiforrottak és a komfort és a levegőminőség lényeges tartozékia egy modern (vagy felújított) épületben. |
| Copyright © by Dr. Wolfgang Feist, Original edition © Passivhaus Institut - Hungarian translation © Debreczy Zoltán, Hungarian edition © Passzívház Akadémia Kft. - Hosted by MLT | |
