Dr. Wolfgang Feist   P A S S Z Í V H Á Z   T A N F O L Y A M a   a Passzívház Akadémia Kft. gondozásába

Ha van kérdése az oldallal kapcsolatban, tegye fel!

Túl sok szellőztetés sem kívánatos mindig!

Szellőztetés és légnedveség - Az összefüggések érthetően elmagyarázva

Szellőztetés a passzívházban - csak a legnagyobb hatékonysággal működik


Link a passzívház információk kezdőoldalához:
Passzívház alapok

Link a passzívház konferencia honlapjára:
Passzívház Konferencia

A passzívház témájával foglalkozó ezen tanfolyam összes oldalának tartalomjegyzéke:
Passzívház tartalomjegyzék

Link a Passzívház Intézet honlapjára:

Mennyi levegőtől lesz jó a levegő?

Egy, a személyek száma alapján beszabályozott szellőztető berendezés esetén (30 m³/h légcsere személyenként) gyakorlatilag nem tapasztalható panasz a rossz levegő miatt. Viszont annál több probléma merül fel ennél magasabb légcsereszámnál a túl száraz levegő következtében. A fűtési időszakban a gépi szellőztetés mellett történő ablakszellőztetés is megvizsgálásra került passzívházak esetén: Ez csekély mértékben előfordul, az idő haladtával még tovább csökken (a régi szokások, még abból az időből, mikor gépi szellőztetés híján ki kellett nyitni az ablakot a régi lakásban, idővel feledésbe merülnek), gyakorlati és energetikai szempontból jelentősége nincs. Természetesen mindig lehet még több és több levegőt cserélni -és elméletileg végtelen nagy számú légcserénél a külső levegő minőségét elérni- a gyakorlatban azonban az áramlási zajok és a huzatérzet (nem beszélve a légcsere energiaigényéről és a szellőztetési hőveszteségtől) határt szab ennek. Ha párologtató nem kerül betervezésre (mert nagy a ráfordításigénye a szervizelés, a higiéniai problémák és az energiafogyasztása szempontjából), akkor első sorban a helyiség páratartalma határolja be a lehetséges légcsere mértékét. (Lásd: Szellőztetés és légnedvesség)

A levegő mennyiségének állítása a felhasználó által

Elméletileg logikus, hogy a lakók, a jelenlét és a benttartózkodók számának a függvényében maguk tudják szabályozni a levegő mennyiségét. Működési tapasztalatok és adatmérések kiértékelései (pl. egy Kassel Marbachshöhe-n található társasház légmennyiségszabályzói állásainak kiértékelése során) azt mutatták, hogy a berendezések, annak ellenére, hogy a lakóknak meg lett volna a lehetőségük a beavatkozásra, szinte mindig az "Általános" fokozaton üzemeltek. A családi házakban is legfeljebb hosszabb távollét esetén változtatják meg a lakók a légcsereszámot. Ez nem azt jelenti, hogy legalább egy 3-fokozatú kapcsolóra ne lenne szükség (A "Parti"-fokozat 30-45 perc után automatikusan vissza kellene álljon az "Általános" fokozatra, a "Gyenge" fokozat pedig a 0,3 1/h-s minimális légcsereszámot kellene biztosítsa.)

Automatikus légcsereszabályozás?

Az első passzívházban, Darmstadt Kranichsteinben, már 1991-ben beépítésre került és üzemelt egy nedvesség- és CO2-tartalom alapján szabályzott szellőztető berendezés, mely a földszint, és az emeleten található hálók között változtatja a légcsere arányát avval a célzattal, hogy a levegő mennyiségét csökkentse, miközben a levegő minőségét optimalizálja. Ennek eredménye utólagosan visszatekintve: a gyakorlat szempontjából lényegtelen, szervizigényes és drága. Az természetesen nem kizárt, hogy megfelelő ötlettel és új technológiával lényegesen jobb eredmények elérhetők, mindenesetre a piacon jelenleg nem kapható jobb rendszer.

A készülék betervezése és dimenzionálása -
alacsony légcsereszámnál a túldimenzionált készülék problémákhoz vezethet!

Először a légcsatornahálózat kerül meghatározásra, a csatornaátmérőkkel és a minden rendszerkomponenst figyelembe vevő nyomásesés kiszámításával. Ezt követi a készülék kiválasztása a megfelelő ventillátorteljesítménnyel (a kagylódiagrammnak megfelelően = nyomás/térfogatáramdiagramm lapos, azonos ventillátorhatásfokkal). A készüléknek még kell tudnia szállítani a "Parti"-fokozathoz tartozó maximális térfogatáramot (nem a legnagyobb hatékonysággal, hisz ezen a fokozaton a gép relatív kevés ideig üzemel), és éppúgy képesnek kell lennie a 0,3 1/h-s minimális térfogatáram biztosítására is.
Épp ebben rejlik a probléma túldimenzionálás esetén: a modern készülékek is csak egy adott tartományon belül szabályozhatók, és van egy minimális térfogatáram-korlátuk is, melynél kevesebb levegőt nem képesek szállítani (ami a nagyobb teljesítményű készülékeknél magasabb). A készülék kiválasztása/dimenzionálása szempontjából a felső és az alsó határérték is meghatározó, az általános üzemszinten kell a ventillátor hatásfoka a legmagasabb legyen.

A sok az több? - Szellőztetésnél nem mindig!

A készülék méretét átgondoltan kell kiválasztani, hogy alacsony térfogatáram is szállítható legyen vele, továbbá a légcsereszámot nem csak a károsanyagokat figyelembe véve kell dimenzionálni, hanem a nedvességforrásokra és ezáltal a nedvesség elszállítására is tekintettel kell lenni. A légcsatorna és annak komponeseinek megtervezésére tulajdonképpen csak a költségek és a helyszükséglet van kihatással. Kb. 1 Pa/m csatornahosszal általános üzem mellett jó kompromisszumot lehet elérni - alacsonyabb térfogatáramnál a készülék még hatékonyabban fog üzemelni.

Jövőbeni fejlesztések

A szellőztető berendezések a felhasználói komfort, a hatékonyság és a költségek szempontjából a jövőben javulni fognak, a készülékek viszont már ma is kiforrottak és a komfort és a levegőminőség lényeges tartozékia egy modern (vagy felújított) épületben.