• Kezdőoldal
• Tartalomjegyzék
  • Passzívház alapok
    • Mi az a passzívház?
    • Információk a passzívházról
    • A passzívház definíciója
    • Energia-vonatkoztatási-felület
  • A passzívház előnyei
    • Energiahatékony
    • Kényelmes
  • Hőszigetelés
  • Hőhídmentesség
  • Légtömörség
  • Nyílászárók
    • Melegablak
    • Ablakok összehasonlítása a komfort szempontjából
  • Szellőztetés
    • Szellőztetés és légnedvesség
    • Milyen gyakran kell szellőztetni?
    • Passzívházak mindig légkomfort szellőztetéssel
    • Passzívház szellőztetése csak a legnagyobb hatékonysággal működik
    • Túl sok szellőztetés sem kívánatos mindig!
    • Passzívház kompaktkészülék - fűteni a friss levegővel
  • Gyakorlati példák
    • Lépésről lépésre a passzívházig
  • Energiatakarékosság
    • Hatékonyság kontra hatásfok
    • Energiaár
  • Klímaváltozás
    • Energiahatékonyság és a megújuló energia
    • Energiaszolgáltatás vagy energiahaszon
• Nemzetközi Passzívház Konferencia
• Passivhaus Institut
• IG Passivhaus Deutschland
•  

Ez így csak a passzívházban működik: fűteni a friss levegővel

A már "klasszikusnak" számító hőszivattyús kompaktkészülék egy kezelhető egységen belül egyesíti magában a fűtést, szellőztetést és melegvízkészítést; s eközben minden a levegő körül forog: a levegő a fűtést szállító közeg és (a távozó ágon) egyben a hőszivattyú hőforrása.

Az energiamérleg mutatja meg, hogy egy ilyen kompaktkészülék egy adott épületben elegendő-e a fűtéshez.

Pelletkazán, egy friedbergi passzívház fő fűtőrendszere (építész: Blumrich); a teljesen autómatikusan üzemelő kályha a melegvíz-előállítást is elvégzi; nyáron napkollektorok egészítik ki a koncepciót: a kályha akkor nem kell, hogy fűtsön.

Link a passzívház információk kezdőoldalához:
Passzívház alapok

Link a passzívház konferencia honlapjára:
Passzívház Konferencia

A passzívház témájával foglalkozó ezen tanfolyam összes oldalának tartalomjegyzéke:
Passzívház tartalomjegyzék

Link a Passzívház Intézet honlapjára:

1. számú ötlet: fűtés a higiéniai okokból szükséges friss levegővel

Minden emberek által használt házban szükség van a friss levegőre. Ha a szükséges légfrissítést a véletlenre bízzuk, ne csodálkozzunk, hogy rossz lesz a beltéri levegő minősége. Ha elhanyagoljuk az elhasznált levegő hőjének visszanyerését, úgy a szellőztetési hőveszteség magas lesz - egy valóban energiahatékony épületet, melyben a levegő minősége is jó, így nem lehet elérni. Új ház építésénél vagy energiahatékony felújításnál hővisszanyerővel ellátott lakásszellőztetés beépítése elengedhetetlen - lásd a lakásszellőztetésről szóló cikkünket is. A befújt levegővel, mely a hővisszanyerő-berendezésen át jön, bizonyos mennyiségű fűtési hő is szállítható - nem sok: épp 10 W/m² hőteljesítmény adható le azokba a helyiségekbe, ahová a higiéniai okokból szükséges friss levegő befúvásra kerül (vö. friss levegő-hőkapacitás). Egy passzívházban azonban a fűtési teljesítményigény meglehetősen alacsony. Olyannyira alacsony, hogy teljes egészében lefedhető evvel a 10 W/m²-es frisslevegő-fűtéssel. Ennek köszönhetően a passzivházakhoz meggyőzően egyszerű épületgépészeti rendszerek fejlődhettek ki: "Fűteni a szellőztetőberendezéssel", anélkül, hogy további vagy nagyobb vezetékrendszerre lenne szükség. Amikor a befújt levegő melegítése bekerült a szellőztetőberendezésbe, és integrálásra került a melegvíz-előállítás is, megszületett a kompaktkészülék: fűtés, szellőztetés, melegvíz-előállítás egyetlen készülékkel. A hő előállítása különböző megoldásokkal történhet:

• Kis hőszivattyúval (hőszivattyú-kompaktkészülék)
• Kis gázkazánnal (gázkazán-kompaktkészülék)
• Biomassza-bázisú kis hőelőállítóval, mint pl. a szalma-pellettel működő készülék

2. számú ötlet: fűtés a kifújt levegő maradékhőjével: a hőszivattyú-kompaktkészülék

Egy lakásszellőztető-készülék távozó levegőjében lévő maradékhő tulajdonképpen nem különösen kiadós. Egész pontosan ezesetben nem hőről, hanem "entalpiáról" beszélünk; ebben a folyamatban a levegőben lévő nedvességnek van jelentős szerepe, mely kikondenzálódhat. Egy passzívházban azonban a hőszükséglet oly csekély, hogy csaknem teljes egészében az említett távozó levegő maradékentalpiájával lefedhető. Ezt a megközelítést Wolfgang Feist publikálta 1995-ben. Ez tette lehetővé a passzívházak számára a hőszivattyú-kompaktkészülékek alkalmazását.

Időközben tőbb, mint tíz gyártó kinál ilyen szellőztető-kompaktkészülékeket. A készülékek nagy hatékonyságúak - ezt a passzívház-településeken végzett mérések tudományos kiértékelései bizonyítják.

3. számú ötlet: fűtés biomasszával: a pelletkazán-kompaktkészülék

Fűteni biomasszával természetesen nem csak passzívházban lehet. De a tartósan kinyerhető megújuló tüzelőanyagnak behatárolt a rendelkezésre álló potenciálja. Rossz hatásfok esetén Európa (és a világ) épületeinek csak a töredéke látható el tartósan biomasszával. Ha a hatékonyság azonban elég magas, olyan magas, mint pl. a passzívházak esetében, akkor a fenntartható mező- és erdőgazdaság által szállított tüzelőanyag mennyisége elegendő lehet ahhoz, hogy az ellátás egy tetemes részét magára tudja vállalni.

A nagy hatékonyság a felhasználó számára is jó. Ha a szükséges fűtési teljesítmény csak 1-2 kW-ot tesz ki, akkor a biomassza-fűtőkészülék egy kisméretű doboz lesz, mely kevés helyet foglal, mégis az egész házat ki tudja fűteni. Ebből egy egész sor előny származik:

A biomassza-fűtődoboz teljesen autómatikusan működik, ahogy azt a modern fűtőrendszerektől megszoktuk. A fűtőanyag-szükséglet napi néhány kilót tesz ki. Tárolása alig foglal helyet - még az is lehetséges lenne, hogy a kevés tüzelőanyagot az ember a szokásos heti élelmiszervásárlás alkalmával szerezze be. Az égéshez szükséges levegőt a kompaktkészülék a friss levegővel együtt szívhatná be. A csekély füsttérfogatáramot a kompaktkészülék a hővisszanyerőn át távozó levegővel együtt fújhatná ki; plusz kéményre vagy füstelvezető csőre nem lenne szükség. Azzel a passzívházak számára egy egyszerű, teljes egészében a megújuló energiaforrásokra építő épületgépészeti koncepció valósulhat meg, ami jelenleg fejlesztési stádiumban található - sajnos jelenleg a piacon még nem kapható.

Már manapság is vannak olyan passzívházak, melyek leglényegesebb hőtermelője egy forgalomban lévő fapelletkazán (friedbergi passzívház).

4. számú ötlet: fűtés gázkazánnal: a gázbázisú kompaktkészülék

Azt, hogy gázzal nagyon kis teljesítményű, megfelelő hőelőállító berendezés készíthető, mindenki tudja, akinek otthon gáztűzhelye van. Mégis sok időbe telt, míg ez a technika a passzívházak kompaktkészülékeinek utánfűtésénél is alkalmazásra került. Pedig az előnyök itt is egyértelműek:

• A kazán égéshez szükséges levegőmennyisége csekély. A szellőztetőberendezés, ami minden kompaktkészülék szíve, ezt a levegőt is minden további nélkül képes szállítani. Az égéshez szükséges levegőnek így nem kell külön vezetékrendszert kiépíteni.
• A kazánban kondenzátum keletkezik, amit egy kondenzvíz-elvezetésen keresztül a lefolyóba kell juttatni. Viszont az ellenáramú hőátadóval rendelkező szellőztetőkészülékeknek is kell a kondenzvíz-elvezetésről gondoskodniuk. A kompaktkészülék költségtakarékosan egyesítheti a két megoldást.
• A kazánban keletkező füstnek is szükség van az elvezetésére. A szellőztetőkészülék használt levegőt elvezető csövével ez is rendelkezésre áll, feltéve, hogy nagyon kicsi a teljesítmény és ezáltal csekély a füstgáz mennyisége is.

Passzívház Konferencia

A szellőztető kompaktkészülékek nem az egyedüli épületgépészeti megoldások passzívházak számára: Megoldások földgáz-bázissal éppoly atraktívak, mint fapelletkazánnal vagy innovatív elektromos rendszerrel - ezek olyan vitakérdések, melyek a konferencián megbeszélésre kerülnek. Különösen jó eredményeket mutatnak a napkollektorral kombinált megoldások.

A kisérőkiállítás

a passzívházak számára elérhető technikát mutatja be:

A hatékonysági technikák és a megújuló energia optimálisan egészítik ki egymást: Egy passzívház csekély fogyasztása mellett a napenergia veheti át az ellátás döntő részét.

Szerző: Dr. Wolfgang Feist, a német Passzívház Intézet vezetője Link a német Passzívház Intézet honlapjára: