 |
Ha van kérdése az oldallal kapcsolatban, tegye fel! |
|
A mű eredeti címe: "Klimaschutz heute - Folge 3 Energiedienstleistung oder Energienutzen",
szerzője Dr. Wolfgang Feist,
megjelent a Passivhaus Institut gondozásában,
utolsó aktualizálás: 2006.11.05. A magyar változatot fordította Debreczy Zoltán, megjelent a Passzívház Akadémia Kft. gondozásában. - Ezek az oldalak folyamatosan aktualizálásra és kiegészítésre kerülnek. |
|||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
Klímavédelem ma - 3. rész:
|
|||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
|
Az 1. részben összeállítottuk a ma ismert tényeket:
Ez egy elkerülhetetlen sorstörvény? Nem, mert: Egy megfordíthatatlanul káros fejlődést még ma is el tudunk kerülni. A legrosszabb következmények kialakulása felelős cselekedetekkel megelőzhető. A komoly klímavédelmet ma el kell kezdeni. Ebben a sorozatban további cikkek fognak megjelenni, melyek a gyakorlati és ésszerű cselekvési lehetőségekre mutatnak rá. Cselekvésre, mely nem a szép vagy akár radikálisan csengő szavakban merül ki. Cselekvésre, ami hozzásegít a klímaváltozást olyan keretek közé szorítani, higy gyermekeinknek és unokáinknak egy olyan földet tudjunk hátrahagyni, ahol az élet továbbra is élhető marad. Cselekvésre, melyet az ésszerűség vezet - mert mint mindig, most is számos olyan radikális potyautas van, aki drága és kevéssé hatékony fogyókúrát akar nekünk felírni. Ha a klímaváltozást be akarjuk határolni, akkor csökkenteni kell a fosszilis tüzelőanyagok elégetését. Ehhez számos eredményes és előnyös megközelítés létezik. |
A CO2-koncentráció változása - mérések a Mauna Loa állomáson Hawaiion Az energiafelhasználásé a fő felelősség a CO2-szint nővekedése miatt: a szén, a kőolaj és a földgáz elégetése által, az ezen tüzelőanyagokban tárolt szénhidrogén az égés folyamán CO2-dá alakul át és az atmoszférába távozik. Az energiaellátás ma és a belátható közeljövőben is túlnyomórészt ezekre az ún. fosszilis tüzelőanyagokra épül. Ennek a jövőben meg kell változnia. Hogy ez a gyakorlatban és szociálisan elviselhető módon hogyan történhet, arról szól ez a sorozat. Ez nem a szines sajtókiadványok fárasztó "energiamegtakarítási tippek" rovatának újabb kiadása. Itt egy alapvető útmutatóról van szó: gyakorlati, megvalósítható, gazdaságos, ésszerű, sőt izgalmas is. |
||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
|
Az energiafelhasználás hatékonyságát növelni Manapság vitathatatlan, hogy a CO2-csökkentést az energiahatékonyság növelésével kell kezdeni. Erre sok létező megoldás van. A hatékonysági potenciál nagy része már a mai energiaárak mellett is gazdaságosan aktiválható. Az mindenesetre egy tévedés lenne, ha azt hinnénk, hogy a potenciális lehetőség csak úgy magától kiaknázódik. Pont a fordítottja igaz: Egy jobb hatékonyság eléréséhez aktívan kell cselekednünk - ha nem cselekszünk, vagy csak keveset, akkor lényegileg minden a régiban marad az épületeknél, a készülékeknél és a járműveknél. Ezek éppen nem túl energiahatékonyak. És akkor továbbra is, hosszú időn keresztül sok energia kerül felhasználásra, ami a ma szokásos mennyiségben túlnyomórészt fosszilis források által kerül kielégítésre. Ehhez minden ésszerű alkalmat megragadni
Az épületek, a készülékek és a járművek nem azért vannak, hogy energiát fogyasszanak - mégis megteszik. Ezek a javak nem is arra valók, hogy energiát spóroljunk velük... Különben talán nem is léteznének. Ilyen nézeteket vall egyébként néhány "radikális ökológus" szent szövetségben a régi tanok képviselőivel szemben, akik szerint nagy "energiafelhasználás" nélkül nincs fejlődés. Amitől az egyikük fél, a másikuk üdvözli. Az ilyen hitalapokról szóló viták különösen nagy csökönyösséggel zajlanak. Miközben mindkét extrém meggyőződés ugyanabból a hamis feltételezésből indul ki: Azon meggyőződésből, hogy a modern élet áldásai szükségszerűen magas energiakonzummal járnak együtt. Ez már a Az épületek azért vannak, hogy bennük éljünk vagy dolgozzunk: hogy javainkat esőtől, hótól, hidegtől, melegtől megóvjuk. Ehhez az épületeket esetleg fűteni vagy hűteni kell - és lehet, hogy világítani is, legutóbbit legalább éjszaka. A cél egy kellemes klíma, illetve egy világos szoba elérése. Ezek a valódi célok, amik egy épületnél számítanak - nem az energiafelhasználás és nem is az energiamegtakarítás. És ez belátható időn belül nem is fog megváltozni; a jó hír: és ennek nem is kell megváltoznia. Az energiahaszon Jó 25 évvel ezelőtt Prof. Hartmut Bossel az energiafelhasználás ezen céljára bevezette az "energiaszolgáltatás" kifejezést. Sajnos ezt a kifejezést nagyon gyorsan egész más szolgáltatók megváltoztatott értelemben kezdték el használni, és a kifejezés időközben meghonosodott ebben a megváltoztatott jelentésben. Heiner Geißler egyszer helyesen felismerte, hogy a politikai erők megpróbálnak kifejezéseket elfoglalni: ez az energiaszolgáltató kifejezés esetében ráadásul más jelentéssel történt meg. Ezért az egyértelműen edfiniált eredeti fogalmat egy más szóval kell jelöljük, és jobban kell vigyázzunk arra, hogy ezt a szót ne rabolják el és ne használják más fogalmi jelentéssel. Találó lenne pl. az "energiahaszon" kifejezés az energiafelhasználás által végeredményben nyert haszon megjelölésére. Az energiahaszon a mindenkori fizikai mennyiség, ami a szabvány által (pl. komfortérzet-szabvány ISO 7330) megadott intenzív állapotnagyság, szorozva egy extenzív nagysággal, ami a mindenkori érvényességi tartomány mennyiségét írja le. Ezek a nagyságok minden alkalmazási esetben az előirányzott célok analizálásával határozandók meg, mely nem más mint maga a haszon. Példák Mi az energia felhasználásának a célja? Hát, mindig egészen más. A következő táblázatban pár példa került összeállításra:
Ideálisan beállított körülmények között ezen tulajdonképpen kérdéses energiahasznoknál nem szükségszerű, hogy biztosításukhoz energia kerüljön felhasználásra. Az energia sokkalinkább azért kerül a képbe, mert a felhasznált energiafolyamok a használati rendszerhatárt kifelé elhagyják. Ott végeredményben, mint környezeti hő (anergia) látjuk őket viszont. A használatos terminológiában ezeket a kilépő energiafolyamokat "veszteség"-nek hívjuk. Végeredményében minden, a rendszerbe táplált energiafolyam, a rendszert anergiaként hagyja el. Bizonyítás: ha pl. egy éven keresztül az energia rendszeresen a rendszerben maradna, úgy a belső energia folyamatosan növekedne, és ezáltal a rendszer felforrósodna. (A potenciális energia növekedése, mint ahogy ezt a számítások mutatják, csak nagyon kis mértékben történhet meg.) Ideális esetben ezért lehetségesnek kell lennie a kérdéses energiaszolgáltatások túlnyomó részét, ha nem is feltétlenül nulla energiabevitellel (azaz veszteségmentesen), mégis egy tetszőlegesen kismértékű kívülről biztosított energiafolyamnak kielégíteni. A szolgáltatások pontosabb vizsgálatánál kiderül, hogy ezek általában egy nem-egyensúlyi állapot fenntartását végzik. A táblázatban található legfőbb szolgáltatásnál különösképp ez a helyzet. Nem-egyensúlyi állapot két alapvetően különbötő módon lehet fenntartani:
De mit segít ez nekünk a gyakorlatban? Nagyon sokat: mert ez az analízis megmutatja, hogy az energiahaszon hatékonysága majdhogynem tetszőlegesen emelhető. Nincsenek fizikai határia az egyre javuló energiakihasználásnak. Mivel az energiahaszon természetéből adódóan nem is energia, hanem az esetenként különböző minőségi kívánalmak teljesítése, melyek mind extrém kevés energiaráfordítással fenntarthatók, amennyiben a feladatot kellően intelligensen közelítjük meg. A gyakorlatban ezt minden egyes energiafelhasználásnál külön analizálni és konkretizálni kell. Azt, hogy ez nagyon eredményesen sikerül, a következő tipikus példák mutatják:
A felsorolás folytatható lenne. Kérem vegyék azonban azt figyelembe, hogy a példák csak a technika mai állását mutatják. Semmi sem szól azellen, hogy a jövőben a hatékonyság még tovább növelhető ne lenne. A jobb hatékonyság potenciálja (majdhogynem) kimeríthetetlen. És hogyan valósíthatjuk mindezt meg? A hatékonysági technológiák különös ereje épp megvalósításuk lehetőségeiben rejlik. A megvalósítás ugyanis majdhogynem "hangtalanul", a normális gazdasági folyamatok közepette elvégezhető. A hatélonysági megközelítés szépsége éppen az, hogy nem kíván meg óriási töréseket, alapvető magatartásváltozást, lemondást vagy túlzott költségeket. Hogyan működik mindez? |
|||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
|
|
1. A meleg helyiségek példájához ezt már bemutattuk a gyakorlatban a " |
||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
|
|
2. A világítás példa alátámasztása még egyszerűbb: mindenféle formájú és színhőmérsékletű, minőségileg nagyértékű energiatakarékos lámpákat ma már minden szaküzletben, mindenféle foglalathoz kaphatunk. Ezek a nyghatékonyságú világítótestek darabonként kb. 5 €-ba kerülnek, viszont a hagyományos izzókhoz képest 16 és 70 € közötti áramköltséget takarítanak meg. Belső kamatozásuk 100 %/év fölött van! Egyébként az ugyancsak tékozló halogénlámpák időközben szintén lecserélhetők hasonló fényerejű LED-világítótestekre, ami szinténcsak 3-szoros hatékonyságnövekedést eredményez. Itt a népgazdasági előny mindenekelőtt a felhasználó költségmegtakarításában rejlik. A rendelkezésre álló pénz megnövekedett mennyiségét más dolgokra lehet felhasználni - pl. egy biciklis nyaralásra az egyik csodás folyóvölgyünknél. |
||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
|
|
3. A személyszállítás példáját is egyszerűen lehet szemléltetni. Mindenesetre ehhez előszőr a gyártók "modellpolitikájánál" kéne egy kis gázt adni. Németország éppen azon van, hogy elveszítse vezető pozícióját a gépjárműszektorban. Ki akar a jövőben súlyos, benzin- és költségnyelő, valamint a földi klímát veszélyeztető nagyfogatokat hajtani, amihez a végén még parkolóhelyet sem lehet találni? Sokáig már nem fog sikerülni ezt az önkifejezés non-plus-ultrájaként eladni. Hogy a modelleket már ma lehetséges könnyebbre, hatékonyabbra, áramvonalasabbra, halkabbra és evvel együtt környezetbarátabbra építeni, azt manapság inkább a japánok és egy sor új piaci szereplő mutatja meg. A személygépkocsi-flotta egy szűk évtized alatt teljes egészében átállítahtó lényegesen hatékonyabb járművekre. A vásárlók minden egyes új beszerzéskor fognak erre ügyelni. Már csak azért is, hogy jövedelmüket ne értelmetlenül tékozolják el. |
||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
|
Ez mind olyan egyszerűnek hat - és az is! Nem sokkal többre van szükség, mint a probléma tényleges megoldásának komoly szándékára. És a régi, egyébként már régen cáfolt babonák elfelejtésére. A babona, miszerint a nagy energiafogyasztás és a nagy fizikai teljesítmény elbűvölö - nem igaz, csak az elmaradottságról árulkodik. A babona, miszerint az épületeket jobb hőszigeteléssel ellátni drága - nem igaz, ha a helyes időpontban, azaz az egyébként is szükséges felújitás részeként tesszük meg. A babona, miszerint a járműveknek nehezeknek kell elnniük, sok lóerővel - régimódi nézet, pl. az űrhajók mindigis a kis méretre, a könnyű súlyra és az energiahatékonyságra voltak optimalizálva. Összegzés A jóval nagyobb hatékonyságú műszaki megoldások ma túlnyomórészt rendelkezésre állnak. Amire szükség van:
Egy ilyen hozzáállással a következő 20-30 évben, a jobb hatékonyságnak köszönhetően, összességében sikerülhet energiafogyasztásunknak a megfelezése. Egyidejűleg evvel végbemehet a megújuló energiák termelésének jelentős növekedése is. És ezáltal összességében a klímaváltozás legrosszabb kihatásai még elkerülhetők - anélkül, hogy le kéne mondjunk a jólétről, az életminőségről és a gazdasági fejlődésről. Ebben a sorozatban még további cikkek fognak megjelenni. Eddig megjelent:
Klímaváltozás ma - 2. rész: Hatékonyság és megújulók
Link a passzívház konferencia honlapjára:
A passzívház témájával foglalkozó ezen tanfolyam összes oldalának tartalomjegyzéke:
Link a Passzívház Intézet honlapjára:
|
|||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| Copyright © by Dr. Wolfgang Feist, Original edition © Passivhaus Institut - Hungarian translation © Debreczy Zoltán, Hungarian edition © Passzívház Akadémia Kft. - Hosted by MLT | |||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
