Dr. Wolfgang Feist   P A S S Z Í V H Á Z   T A N F O L Y A M a   a Passzívház Akadémia Kft. gondozásába

Ha van kérdése az oldallal kapcsolatban, tegye fel!

Klímavédelem ma - 3. rész:
Energiaszolgáltatás vagy energiahaszon

Az 1. részben összeállítottuk a ma ismert tényeket:

  • A CO2-koncentráció a föld atmoszférájában az iparosodás kezdete óta mérhetően növekszik (1900-ban 293 ppm, ma 380 ppm).
  • Ez világméretű szinten mérhetően növeli a középhőmérsékletet (jelenleg 0,7 °C-kal; könnyen felismerhető a gleccser- s sarkijég-olvadásról, vö. az IPCC munkáival).
  • Elgondolkodtatóak azok a következmények, melyeket ez a klímaváltozás a tengerszint emelkedésére, a sivatagok kiterjedésére és az extrém időjárási események elszaporodására gyakorol (forrás: IPCC).
  • Ezen következmények nagyobb kárrizikót jelentenek az emberiségre és az emberiség viszonylag érzékeny gazdaságára, mint a földi életre általában (vö: pl. Stern-riport).

Ez egy elkerülhetetlen sorstörvény? Nem, mert:

Egy megfordíthatatlanul káros fejlődést még ma is el tudunk kerülni. A legrosszabb következmények kialakulása felelős cselekedetekkel megelőzhető.

A komoly klímavédelmet ma el kell kezdeni. Ebben a sorozatban további cikkek fognak megjelenni, melyek a gyakorlati és ésszerű cselekvési lehetőségekre mutatnak rá. Cselekvésre, mely nem a szép vagy akár radikálisan csengő szavakban merül ki. Cselekvésre, ami hozzásegít a klímaváltozást olyan keretek közé szorítani, higy gyermekeinknek és unokáinknak egy olyan földet tudjunk hátrahagyni, ahol az élet továbbra is élhető marad. Cselekvésre, melyet az ésszerűség vezet - mert mint mindig, most is számos olyan radikális potyautas van, aki drága és kevéssé hatékony fogyókúrát akar nekünk felírni.

Ha a klímaváltozást be akarjuk határolni, akkor csökkenteni kell a fosszilis tüzelőanyagok elégetését. Ehhez számos eredményes és előnyös megközelítés létezik.

A CO2-koncentráció változása - mérések a Mauna Loa állomáson Hawaiion
Az adatok forrása: C.D. Keeling, T.P. Whorf, and the Carbon Dioxide Research Group Scripps Institution of Oceanography (SIO), University of California, La Jolla. (Kattintson a képre a nagyításhoz.)

Az energiafelhasználásé a fő felelősség a CO2-szint nővekedése miatt: a szén, a kőolaj és a földgáz elégetése által, az ezen tüzelőanyagokban tárolt szénhidrogén az égés folyamán CO2-dá alakul át és az atmoszférába távozik.

Az energiaellátás ma és a belátható közeljövőben is túlnyomórészt ezekre az ún. fosszilis tüzelőanyagokra épül. Ennek a jövőben meg kell változnia.

Hogy ez a gyakorlatban és szociálisan elviselhető módon hogyan történhet, arról szól ez a sorozat. Ez nem a szines sajtókiadványok fárasztó "energiamegtakarítási tippek" rovatának újabb kiadása. Itt egy alapvető útmutatóról van szó: gyakorlati, megvalósítható, gazdaságos, ésszerű, sőt izgalmas is.

Az energiafelhasználás hatékonyságát növelni

Manapság vitathatatlan, hogy a CO2-csökkentést az energiahatékonyság növelésével kell kezdeni. Erre sok létező megoldás van. A hatékonysági potenciál nagy része már a mai energiaárak mellett is gazdaságosan aktiválható. Az mindenesetre egy tévedés lenne, ha azt hinnénk, hogy a potenciális lehetőség csak úgy magától kiaknázódik. Pont a fordítottja igaz: Egy jobb hatékonyság eléréséhez aktívan kell cselekednünk - ha nem cselekszünk, vagy csak keveset, akkor lényegileg minden a régiban marad az épületeknél, a készülékeknél és a járműveknél. Ezek éppen nem túl energiahatékonyak. És akkor továbbra is, hosszú időn keresztül sok energia kerül felhasználásra, ami a ma szokásos mennyiségben túlnyomórészt fosszilis források által kerül kielégítésre.

Ehhez minden ésszerű alkalmat megragadni

Az épületek, a készülékek és a járművek nem azért vannak, hogy energiát fogyasszanak - mégis megteszik. Ezek a javak nem is arra valók, hogy energiát spóroljunk velük... Különben talán nem is léteznének. Ilyen nézeteket vall egyébként néhány "radikális ökológus" szent szövetségben a régi tanok képviselőivel szemben, akik szerint nagy "energiafelhasználás" nélkül nincs fejlődés. Amitől az egyikük fél, a másikuk üdvözli. Az ilyen hitalapokról szóló viták különösen nagy csökönyösséggel zajlanak. Miközben mindkét extrém meggyőződés ugyanabból a hamis feltételezésből indul ki: Azon meggyőződésből, hogy a modern élet áldásai szükségszerűen magas energiakonzummal járnak együtt. Ez már a klímavédelem témájának első részében megcáfolásra került.

Az épületek azért vannak, hogy bennük éljünk vagy dolgozzunk: hogy javainkat esőtől, hótól, hidegtől, melegtől megóvjuk. Ehhez az épületeket esetleg fűteni vagy hűteni kell - és lehet, hogy világítani is, legutóbbit legalább éjszaka. A cél egy kellemes klíma, illetve egy világos szoba elérése. Ezek a valódi célok, amik egy épületnél számítanak - nem az energiafelhasználás és nem is az energiamegtakarítás. És ez belátható időn belül nem is fog megváltozni; a jó hír: és ennek nem is kell megváltoznia.

Az energiahaszon

Jó 25 évvel ezelőtt Prof. Hartmut Bossel az energiafelhasználás ezen céljára bevezette az "energiaszolgáltatás" kifejezést. Sajnos ezt a kifejezést nagyon gyorsan egész más szolgáltatók megváltoztatott értelemben kezdték el használni, és a kifejezés időközben meghonosodott ebben a megváltoztatott jelentésben. Heiner Geißler egyszer helyesen felismerte, hogy a politikai erők megpróbálnak kifejezéseket elfoglalni: ez az energiaszolgáltató kifejezés esetében ráadásul más jelentéssel történt meg. Ezért az egyértelműen edfiniált eredeti fogalmat egy más szóval kell jelöljük, és jobban kell vigyázzunk arra, hogy ezt a szót ne rabolják el és ne használják más fogalmi jelentéssel. Találó lenne pl. az "energiahaszon" kifejezés az energiafelhasználás által végeredményben nyert haszon megjelölésére. Az energiahaszon a mindenkori fizikai mennyiség, ami a szabvány által (pl. komfortérzet-szabvány ISO 7330) megadott intenzív állapotnagyság, szorozva egy extenzív nagysággal, ami a mindenkori érvényességi tartomány mennyiségét írja le. Ezek a nagyságok minden alkalmazási esetben az előirányzott célok analizálásával határozandók meg, mely nem más mint maga a haszon.

Példák

Mi az energia felhasználásának a célja? Hát, mindig egészen más. A következő táblázatban pár példa került összeállításra:

Energiahaszon (példák) Kvantifikálás
Fűtés Lakóhelyiségekben a termikus komfort biztosítása a hideg évszakban Lakófelület * a hőmérsékletkülönbség időintegrálja
Használati melegvíz Melegvíz előállítása a zuhanyzáshoz, fürdéshez, mosáshoz, stb. Vízmennyiség * a hőmérsékletkülönbség
Mosás Tiszta, higiéniailag kifogástalan szennyes biztosítása A szennyes tömege, esetleg annak piszkolódási fokával
Ruhaszárítás Szekrényszáraz ruha biztosítása A ruha tömege, esetleg annak nedvességi fokával
Hűtés Élelmiszerek hűtése; a tartósság meghosszabbítása céljából Hűtendő javak tömege * a hőmérsékletkülönbség időintegrálja
Fagyasztás Élelmiszerek hosszútávú tárolása Fagyasztandó javak tömege * a hőmérsékletkülönbség időintegrálja
Mosogatás Az étkezési és ételelőkészítési alkalmatosságok tisztítása kevés kézi ráfordítással; higiéniailag kifogástalan állapotuk elérése A mosogatandók mennyisége, esetleg piszkossági fokuk
Világítás Komfortos fényviszony elérése Lakófelület * a világításerősség időintegrálja
Kommunikáció Üzenetek továbbítása Bájt/s

Ideálisan beállított körülmények között ezen tulajdonképpen kérdéses energiahasznoknál nem szükségszerű, hogy biztosításukhoz energia kerüljön felhasználásra. Az energia sokkalinkább azért kerül a képbe, mert a felhasznált energiafolyamok a használati rendszerhatárt kifelé elhagyják. Ott végeredményben, mint környezeti hő (anergia) látjuk őket viszont. A használatos terminológiában ezeket a kilépő energiafolyamokat "veszteség"-nek hívjuk. Végeredményében minden, a rendszerbe táplált energiafolyam, a rendszert anergiaként hagyja el. Bizonyítás: ha pl. egy éven keresztül az energia rendszeresen a rendszerben maradna, úgy a belső energia folyamatosan növekedne, és ezáltal a rendszer felforrósodna. (A potenciális energia növekedése, mint ahogy ezt a számítások mutatják, csak nagyon kis mértékben történhet meg.) Ideális esetben ezért lehetségesnek kell lennie a kérdéses energiaszolgáltatások túlnyomó részét, ha nem is feltétlenül nulla energiabevitellel (azaz veszteségmentesen), mégis egy tetszőlegesen kismértékű kívülről biztosított energiafolyamnak kielégíteni.

A szolgáltatások pontosabb vizsgálatánál kiderül, hogy ezek általában egy nem-egyensúlyi állapot fenntartását végzik. A táblázatban található legfőbb szolgáltatásnál különösképp ez a helyzet. Nem-egyensúlyi állapot két alapvetően különbötő módon lehet fenntartani:

  • vagy úgy, hogy az ember egy dinamikus folyóegyensúlyt hoz létre - azaz energiafelhasználás révén aktívan az egyensúlyra törekvés ellen hat;
  • vagy úgy, hogy stacionárius akadályokat készít, melyek passzív módon az állapotváltozás ellen hatnak és evvel a kívánt állapotot, mint új egyensúlyi állapot hozzák létre.
Az első alternatíva egy többé-kevésbé nagy, aktív módon biztosítandó energiafolyamhoz vezet, amely a fenti leírásoknak megfelelően ,mint anergia a rendszerhatárokat ismét elhagyja. A második alternatíva konzekvens megvalósítással, ideális esetben semminemű aktív energia bevitelét nem igényli.

De mit segít ez nekünk a gyakorlatban?

Nagyon sokat: mert ez az analízis megmutatja, hogy az energiahaszon hatékonysága majdhogynem tetszőlegesen emelhető. Nincsenek fizikai határia az egyre javuló energiakihasználásnak. Mivel az energiahaszon természetéből adódóan nem is energia, hanem az esetenként különböző minőségi kívánalmak teljesítése, melyek mind extrém kevés energiaráfordítással fenntarthatók, amennyiben a feladatot kellően intelligensen közelítjük meg.

A gyakorlatban ezt minden egyes energiafelhasználásnál külön analizálni és konkretizálni kell. Azt, hogy ez nagyon eredményesen sikerül, a következő tipikus példák mutatják:

Energiahaszon A műszaki megoldás régi formája A megoldás új formája Elért hatékonyságnövekedés
Meleg helyiségek Fűtés
(16 l/m²év)
Hőszigetelés és hővisszanyerés
(Best Practise: passzívház)
10-szeres
(1,5 l/m²év)
Világítás Izzókörte Energiatakarékos világítótest 5-szörös
Személyszállítás Átlag személygépkocsi
(6 l/100 km)
Low Resistance Motorcar
(Best Practise: Loremo)
4-szeres
(1,5 l/100 km)

A felsorolás folytatható lenne. Kérem vegyék azonban azt figyelembe, hogy a példák csak a technika mai állását mutatják. Semmi sem szól azellen, hogy a jövőben a hatékonyság még tovább növelhető ne lenne. A jobb hatékonyság potenciálja (majdhogynem) kimeríthetetlen.

És hogyan valósíthatjuk mindezt meg?

A hatékonysági technológiák különös ereje épp megvalósításuk lehetőségeiben rejlik. A megvalósítás ugyanis majdhogynem "hangtalanul", a normális gazdasági folyamatok közepette elvégezhető. A hatélonysági megközelítés szépsége éppen az, hogy nem kíván meg óriási töréseket, alapvető magatartásváltozást, lemondást vagy túlzott költségeket.

Hogyan működik mindez?

1. A meleg helyiségek példájához ezt már bemutattuk a gyakorlatban a "Régi épületek felújítása"-oldalon: csak az szükséges, hogy az összes épületnél az "egyébként is" felújítandó szerkezeti elemeket egy "Best Practise"-komponenssel cseréljük le. Egészen konkrétan: ha egy ablakot cserélünk le, akkor egy háromrétegű hővédő-üvegezésű új ablakot építsünk be. Ez ráadásul gazdaságos is, növeli a komfortszintet és az ablak hőveszteségét is a nagyadére csökkenti. Ez optimális klímavédelem, hozzá még gazdaságilag is előnyös és ezen kívül munkahelyeket teremt Európában.

2. A világítás példa alátámasztása még egyszerűbb: mindenféle formájú és színhőmérsékletű, minőségileg nagyértékű energiatakarékos lámpákat ma már minden szaküzletben, mindenféle foglalathoz kaphatunk. Ezek a nyghatékonyságú világítótestek darabonként kb. 5 €-ba kerülnek, viszont a hagyományos izzókhoz képest 16 és 70 € közötti áramköltséget takarítanak meg. Belső kamatozásuk 100 %/év fölött van! Egyébként az ugyancsak tékozló halogénlámpák időközben szintén lecserélhetők hasonló fényerejű LED-világítótestekre, ami szinténcsak 3-szoros hatékonyságnövekedést eredményez. Itt a népgazdasági előny mindenekelőtt a felhasználó költségmegtakarításában rejlik. A rendelkezésre álló pénz megnövekedett mennyiségét más dolgokra lehet felhasználni - pl. egy biciklis nyaralásra az egyik csodás folyóvölgyünknél.

3. A személyszállítás példáját is egyszerűen lehet szemléltetni. Mindenesetre ehhez előszőr a gyártók "modellpolitikájánál" kéne egy kis gázt adni. Németország éppen azon van, hogy elveszítse vezető pozícióját a gépjárműszektorban. Ki akar a jövőben súlyos, benzin- és költségnyelő, valamint a földi klímát veszélyeztető nagyfogatokat hajtani, amihez a végén még parkolóhelyet sem lehet találni? Sokáig már nem fog sikerülni ezt az önkifejezés non-plus-ultrájaként eladni. Hogy a modelleket már ma lehetséges könnyebbre, hatékonyabbra, áramvonalasabbra, halkabbra és evvel együtt környezetbarátabbra építeni, azt manapság inkább a japánok és egy sor új piaci szereplő mutatja meg. A személygépkocsi-flotta egy szűk évtized alatt teljes egészében átállítahtó lényegesen hatékonyabb járművekre. A vásárlók minden egyes új beszerzéskor fognak erre ügyelni. Már csak azért is, hogy jövedelmüket ne értelmetlenül tékozolják el.

Ez mind olyan egyszerűnek hat - és az is! Nem sokkal többre van szükség, mint a probléma tényleges megoldásának komoly szándékára. És a régi, egyébként már régen cáfolt babonák elfelejtésére. A babona, miszerint a nagy energiafogyasztás és a nagy fizikai teljesítmény elbűvölö - nem igaz, csak az elmaradottságról árulkodik. A babona, miszerint az épületeket jobb hőszigeteléssel ellátni drága - nem igaz, ha a helyes időpontban, azaz az egyébként is szükséges felújitás részeként tesszük meg. A babona, miszerint a járműveknek nehezeknek kell elnniük, sok lóerővel - régimódi nézet, pl. az űrhajók mindigis a kis méretre, a könnyű súlyra és az energiahatékonyságra voltak optimalizálva.

Összegzés

A jóval nagyobb hatékonyságú műszaki megoldások ma túlnyomórészt rendelkezésre állnak. Amire szükség van:

  • Antik előítéleteken való túlemelkedésre. Ezt főleg a semleges forrásból származó források tudják elősegíteni.
  • A meglévő know-how konzekvens felhasználására. Itt mindenkire szükség van. A gyártókra, a kereskedőkre és a felhasználókra.
  • A hatékonyság-kutatás intenzitásának növelésére. Ebben óriási potenciál, innovációs erő és a jövő piaca is rejlik.
  • A kapcsolatos szakmák továbbképzésére: építészek, mérnökök, iparosok és marketing-specialisták.

Egy ilyen hozzáállással a következő 20-30 évben, a jobb hatékonyságnak köszönhetően, összességében sikerülhet energiafogyasztásunknak a megfelezése. Egyidejűleg evvel végbemehet a megújuló energiák termelésének jelentős növekedése is.

És ezáltal összességében a klímaváltozás legrosszabb kihatásai még elkerülhetők - anélkül, hogy le kéne mondjunk a jólétről, az életminőségről és a gazdasági fejlődésről.

Ebben a sorozatban még további cikkek fognak megjelenni.

Eddig megjelent:

Klímavédelem ma - 1. rész

Klímaváltozás ma - 2. rész: Hatékonyság és megújulók



Link a passzívház információk kezdőoldalához:
Passzívház alapok

Link a passzívház konferencia honlapjára:
Passzívház Konferencia

A passzívház témájával foglalkozó ezen tanfolyam összes oldalának tartalomjegyzéke:
Passzívház tartalomjegyzék

Link a Passzívház Intézet honlapjára:


Szerző: Dr. Wolfgang Feist,
a német Passzívház Intézet vezetője


Link a német
Passzívház Intézet
honlapjára: