Dr. Wolfgang Feist   P A S S Z Í V H Á Z   T A N F O L Y A M a   a Passzívház Akadémia Kft. gondozásába

Ha van kérdése az oldallal kapcsolatban, tegye fel!

Szellőztetés a passzívházban -
csak a legnagyobb hatékonysággal működik

A szél és az időjárás változó - ennek megfelelően a "természetes" szellőzés is. Ha ez a "természetes" szellőzés szélcsendes napokon elégséges mértékű, akkor viszont a hőveszteség nagy szél esetén tarthatatlanul magas. A légréseken keresztül történő szellőzést ezért ma már a bentlakók nem akceptálják.

Egyáltalán nem olyan egyszerű ez az átszellőztetés dolog...

Egy elszívórendszer kültéri légáteresztőjének hőfelvétele. Alacsony energiaszintű háznál egy elfogadható megoldás, ha a fűtőtest a légáteresztő nyílás alatt van (fénykép és infravörös felvétel: ebök). Egy passzívház számára a belépő hideg levegő nem elfogadható - a nagy hőveszteség szintén nem.

Irányított átáramlás egy légkomfort szellőztetéssel ellátott lakásban (grafika: PHI).

Hőfelvétel egy ellenáramú hővisszanyerő berendezésről nyitott állapotban. Felismerhető a hatszög-alakú tulajdonképpeni hőátadó, ami az elszívott levegő érezhető hőjének 75 %-át visszahozza (felvétel: PHI).

Példák passzívház szellőztetőberendezésekre. Ezek és további készülékek bemutatásra kerülnek a passzívház konferenciát kisérő kiállításon.

Megjegyzések
1) Itt következhetne egy hosszú vita a beltéri légterhelés korlátozásának "helyes" elvéről. A helyes az, és a PHI is azt a nézetet vallja, hogy a légterhelés előszőris, amennyire lehet, a keletkezésének forrásánál kell korlátozni. (Max von Pettenkofer ezt így fejezte ki: "Egy trágyadombot nem lehet kiszellőztetni.") "Nullakibocsátás" a lakóhelyiségekben azonban nem lehetséges! Mindig történik illékony anyagok bizonyos mértékű leadása - mosó- és takarítószerek, ruhák, élelmiszerek, építőanyagok révén vagy a pincén keresztül (pl. radon). Ha csupán csak az emberek által kilélegzett levegő meradna, akkor azáltal is megtörténne a beltéri levegő terhelése, ami elégséges szellőztetés nélkül elviselhetetlenné válna. Éppen ez volt az, amit Max von Pettenkofer már a 19. században megállapított. Ez ma változtatás nélkül érvényes - sőt még fontosabbá vált, mert a mai modern világunkban a tartózkodási helyiségeinkben még több vegyi anyagot használunk, mint korábban. És még két másik dolog is megváltozott: 1) az épületek légtömörsége nőtt; huzat ugyanis manapság már nem elfogadható. 2) A kályhák (túlnyomórészt) eltüntek a lakásokból. A kályhák légtechnikailag úgy működnek, mint egy elszívórendszer.
Ezekből adódik, hogy egy kielégítő szellőztetési koncepció sűrgősen szükségeltetik, akkor is, ha minden erőfeszítést elkövetünk, hogy a beltéri légterhelés kibocsátása olyan csekély legyen, amennyire csak lehetséges.

Link a passzívház információk kezdőoldalához:
Passzívház alapok

Link a passzívház konferencia honlapjára:
Passzívház Konferencia

A passzívház témájával foglalkozó ezen tanfolyam összes oldalának tartalomjegyzéke:
Passzívház tartalomjegyzék

Link a Passzívház Intézet honlapjára:

Egy a friss levegőigényre beállított légkomfort szellőztetésről semelyik passzívházban nem lehet lemondani. Ennek a következő okai vannak:

  • Egy rendszeresen biztosított és elégséges légcsere a hideg évszakban csak célirányos légkomfort szellőztetéssel lehetséges - ez egyébként érvényes az újonan épített hagyományos házakra is.

  • Semmilyen körülmények között sem elégséges a légréseken keresztüli, "természetes" szellőzés (vö. a légtömörség témájával): A szél és a hőmérséklet szellőzést kiváltó hatása ugyanis túlságosan változékony Közép-Európában. Egy olyan házban, mely annyi légréssel rendelkezik, mely elégséges gyenge szél esetén is a szükséges légcsere biztosításához, ott erős szélben elviselhetetlen huzat van (bal oldalon a legfelső kép). 1984-óta minden németországi ház már olyan légtömörséggel készült, hogy a "természetes" légcsere már távolról sem elegendő egy kielégítő beltéri levegőminőség ilyetén módon történő eléréséhez. Ez épp úgy igaz régi építésű házakra, ahol új ablakok kerültek beépítésre. Arról nem is beszélve, hogy ha a légréseken keresztül lép ki a nedves meleg levegő, akkor kondenzvíz-kicsapódásból eredő károk keletkeznek.

  • Légkomfort szellőztetés nélküli új építésű házakban az elégséges légcsere elérését csak rendszeres átszellőztetés mellett lehet megkísérelni: Egy kb. 0,33-szoros légcsere eléréséhez az ablakokat háromóránként 5-10 percre egészen ki kellene nyitni - természetesen éjszaka is! Igazság szerint ténylegesen túl keveset szellőztetünk. Ennek megfelelően rossz a levegő minősége, és nagy a veszélye annak, hogy túl magas lesz a levegő nedvességtartalma. Mivel a helyiség levegőminőségét közvetlenül nem tudjuk érzékelni és a nyitott ablakon keresztül beáramló friss levegő mennyiségét sem tudjuk igazából megbecsülni, így még a szakemberek számára is nagy nehézséget jelent ablakszellőztetéssel az "épp megfelelő" légcserét elérni. Ha túl keveset szellőztetünk, rossz lesz a levegő minősége és fokozott a kondenzkicsapódás veszélye. Ha pedig túl sokat, akkor túlságosan száraz lesz a levegő és túlzottan magas az energiafelhasználás. A lakásszellőztetés egyik célja, hogy valamivel csökkentse a lakás légnedvesség-tartalmát: mert az építési károknak gyakori oka a túl magas légnedvesség-tartalom. De a levegőnek túl száraznak sem szabad lennie. Erről még több információt találnak a " szellőztetés és légnedvesség"-oldalunkon. Viszont a megfelelő légnedvesség nem az egyedüli ok, amiért szükséges a megfelelő légcsere biztosítása. A beltéri légterhelést, amit pl. a radon, egy rádióaktív nemesgáz okoz, egy egészségügyileg elviselhető mértékre kell csökkenteni a friss kültéri levegő által történő hígítással.1)

  • Friss levegőt "épp megfelelő" mértékben folyamatosan a lakóhelyiségbe bejuttatni, pontosan ez a feladata a légkomfot szellőztetésnek. A legegyszerűbb megoldás egy elszívó berendezésből áll, ami az elhasznált nedves levegőt a konyhából, a WC-ből és a fürdőszobából elszívja. Ezalatt kültéri beeresztő nyílásokon keresztül friss (télen hideg) levegő áramlik a lakóterekbe (vö. a bal oldali képpel). Ezen egyszerű rendszerek Franciaországban időközben magától értetődőek; Svédországban már több, mint 50 éve vannak tapasztalatok elszívóberendezésekkel. Németországban ez használható megoldás az EnEV szabályzás szerint épült új épületeknél és a felújított (és ezáltal légtömörré vált) régi építésű épületeknél. Egy passzívháznál azonban ez az egyszerű rendszer nem jön számításba: mivel ezesetben is hideg levegő érkezik a helyiségekbe, a szellőztetési hőveszteség túlontúl magas (termográfiai kép): Egyrészt emiatt kerül a kültéri légnyílások közelébe egy ennek megfelelően nagy fűtési teljesítmény leadására képes egység, másrészt az éves hőigény legalább kétszer olyan magas lesz, mint egy passzívházban.

  • A lakásokban végzett szisztematikus vizsgálatok azt mutatták, hogy egyrészt a minden friss levegőt igénylő helyiségben jó légeloszlás és másrészt a nedvességterhelt helyiségekben egy biztonságos kiszellőztetés a legjobban elszívással és egyidejű befúvással lehetséges. Ezalatt a friss levegő befúvása célirányosan a nappaliba, a dolgozó-, gyerek- és hálószobákba történik. Az összes ilyen helyiségben van legalább egy befúvónyílás. Úgy, mint az elszívóberendezések esetében, a konyha, a fürdőszoba és a WC kiszellőztetésre kerül: minden ilyen helyiségben van egy elszívónyílás. A lakásban irányított átszellőzés áll be: A friss levegő előszőr a fő tartózkodási helyiségekbe kerül (grafika), átáramlik az átáramlási zónákon keresztül a nedvességterhelt helyiségekbe. Ott egy relatív nagy légcsere uralkodik, ezáltal pl. a türülközök hamar megszáradnak. Az irányított áramlás ezen elve miatt a friss levegő optimálisan kerül felhasználásra, felveszi a légterhelést az átáramlási zónákban (pl. a szagokat a letett ruhákból) és végül a nedvességgel terhelt helyiségek szárítását szolgálja.

  • A befúvó- és elszívó vezetékek együttes használata lehetővé teszi a távozó elhasznált levegőben lévő hő visszanyerését. Egy lakásban, elegendő szellőztetés mellett, a szellőztetési hőveszteség 20 és 30 kWh/(m²év)-et tesz ki. Ez egy passzívházban, minden más hőárammal összehasonlítva egy nagyon magas érték lenne. Modern hőátadók az elszívás hőjének 75-95 százalékát képesek visszanyerni. Ezek a nagy hatékonyságú készülékek kifejezetten a passzívházban való alkalmazásra lettek kifejlesztve; gondoskodnak róla, hogy az elszívott és a befújt levegő egyértelműen különválasztódjék, csak kevés áramot használnak fel és nagyon halkan üzemelnek. Az ilyen nagymértékű hővisszanyerésnek köszönhetően a megmaradó szellőztetési hőveszteség elhanyagolhatóan kicsi lesz: már csak 2-7 kWh/(m²év), ami jó előfeltétele egy működő passzívháznak. Úgymond mellesleg, a hővisszanyerésnek köszönhetően a befúvás hőmérséklete majdhogynem eléri a szobahőmérsékletet. Ezáltal a helyiségbe befújt levegő már nem "hideg". Ez, karöltve az épületburok és mindeneke előtt az ablak nagyon jó hőszigetelésével, lehetővé teszi, hogy lényegesen kevesebb fűtési teljesítmény is elegendő legyen, és ezáltal a szereléssel kapcsolatos ráfordítás is csökkenjen.

  • Csak a passzívházban ajánlkozik egy különleges előny: a befújt levegővel kifűthető a lakás. Mivel friss levegő egyébként is befúvásra kerül a nappaliba, a dolgozó-, gyerek- és hálószobába, ez a levegő egyidejűleg a hőbevitelre is felhasználható. Mivel itt friss levegőről van szó (nem pedig visszakeringtetett használt levegőről), és a friss levegő mennyisége korlátozott (különben kiszárad a beltéri levegő), illetve a levegő hőmérséklete csak korlátozott mértékben emelhető, ezért a kizárólagos légfűtés csak nagyon csekély hőigényű házaknál működik - pontosan a passzívházaknál. Ezáltal nagyon elegáns és helytakarékos épületgépészeti megoldások születhettek, pl. a passzívház kompaktkészülékek.

A passzívházban ezért mindig jelen van az integrált légkomfort szellőztetés, és gyakran ez az egész épületgépészet központi komponense. Csak nagyértékű légtechnika alkalmas egy passzívház ellátására. A Passivhaus Institut összeállította ezen magas követelményeket a központi szellőztetőberendezésekkel szemben: a magas hővisszanyerési hatásfok mellett biztosítva kell legyen az alacsony áramfogyasztás, a higiéniailag kifogástalan üzem, és a nagyon alacsony zajszint.

A 11. Passzívház Konferencia egyik munkacsoportjában a légtechnika aktuális előrelépése kerül bemutatásra.

A 11. Passzívház Konferencia szakmai kiállításán a passzívház-szellőztetés komponensei a gyakorlati üzem közben kerülnek bemutatásra. A légbeszívórácsoktól a lécsatornaelemeken, szűrőtechnikán és hőátadókon keresztül a távbefúvóegységekig minden megtalálható lesz. A nagyhatékonyságú lakásszellőztetés kompaktkészülékei több kiállítótól is megtekinthetők lesznek.


Szerző: Dr. Wolfgang Feist,
a német Passzívház Intézet vezetője


Link a német
Passzívház Intézet
honlapjára: