• Kezdőoldal
• Tartalomjegyzék
  • Passzívház alapok
    • Mi az a passzívház?
    • Információk a passzívházról
    • A passzívház definíciója
    • Energia-vonatkoztatási-felület
  • A passzívház előnyei
    • Energiahatékony
    • Kényelmes
  • Hőszigetelés
  • Hőhídmentesség
  • Légtömörség
  • Nyílászárók
    • Melegablak
    • Ablakok összehasonlítása a komfort szempontjából
  • Szellőztetés
    • Szellőztetés és légnedvesség
    • Milyen gyakran kell szellőztetni?
    • Passzívházak mindig légkomfort szellőztetéssel
    • Passzívház szellőztetése csak a legnagyobb hatékonysággal működik
    • Túl sok szellőztetés sem kívánatos mindig!
    • Passzívház kompaktkészülék - fűteni a friss levegővel
  • Gyakorlati példák
    • Lépésről lépésre a passzívházig
  • Energiatakarékosság
    • Hatékonyság kontra hatásfok
    • Energiaár
  • Klímaváltozás
    • Energiahatékonyság és a megújuló energia
    • Energiaszolgáltatás vagy energiahaszon
• Nemzetközi Passzívház Konferencia
• Passivhaus Institut
• IG Passivhaus Deutschland
•  

Passzívház definíció

Az ábra egy passzívház alapelvét mutatja: A szellőztetés legalább a higiéniai okokból szükséges friss levegőt behozza a helyiségbe. Nem lehetne ezt a levegőt fűtésre is felhasználni? - Elvileg lehetne, csak a szükséges fűtési teljesítménynek nagyon alacsonynak kellene lennie.

Itt kiszámoljuk a "passzívházfeltételt":

A DIN 1946 alapján a legkevesebb friss levegő-térfogatáram (higiénia-feltétel) egy személy számára 30 m³/h. A levegő hőkapacitása normál nyomáson és kb. 21 °C-on 0,33 Wh/(m³K). A friss levegőt maximálisan kevéssel 50 °C fölé lehet felmelegíteni, mert különben porbeégés jön létre. Ebből következik:

30 m³/h/fő * 0,33 Wh/(m³K) * (50 - 20) K = 300 W/fő

Azaz személyenként 300 Wattot képes a frisslevegő-fűtés teljesíteni. Ha pl. személyenként 30 m² lakófelületet tételezünk fel, akkor 10 W/m² lakófelület jön ki és ez az érték független az éghajlattól. Ezek eddig teljesítményegységek, ami azt jelenti, hogy ezek az adatok a legnagyobb fűtési teljesítményű napra (fűtési terhelési eset) vonatkoznak. Egy passzívházat tehát éghajlati zónánként eltérően jól kell szigetelni: Stockholmban jobban, Rómában kevésbé.

Ezen fűtési-teher-mértékektől (teljesítmény, Wattban (W) kifejzve) meg kell különböztetni az energia-mértékeket (munka, kWh-ban kifejezve). Középeurópában a tapasztalat és a szimulációs programok számítása szerint kb. a sokszor emlegetett 15 kWh/(m²év) érték jön ki fűtési hőszükségletnek - de csak "kb.". Stockholmban ez lehet 20, Rómában inkább csak 10 kWh/(m²év).

Úgy a fűtési terhelés, mint az éves fűtési hőigény megbízhatóan megállapíthatók az épület energiamérlegéből. Ehhez egy központi segédeszköz áll rendelkezésre, a Passzívház Projektáló Csomag (németül Passivhausprojektierungspaket, röviden PHPP).

Itt talál példákat: Passzívház-példák
Válassza ezt a linket alapinformációk eléréséhez:
Passzívház-információ
Meglévő épületekbe is be lehet építeni passzívház-konponenseket, lásd itt: Passzívház régi építésnél
További információkról egy áttekintést itt talál:
Passzívház-tartalomjegyzék

Több információ a Passzívház Konferenciákról: www.passivhaustagung.de.

A passzívház nem egy energiaszabvány, hanem egy koncepció, a legmagasabb komfort eléréséhez - ez a precíz definíciója:

"A passzívház egy olyan épület, melyben a termikus komfortérzet (ISO 7730) egyedül azon friss levegő-térfogatáram utánfűtésével vagy utánhűtésével biztosítható, mely a kielégítő levegőminőség eléréséhez (DIN 1946) szükséges - további egyéb levegő felhasználása nélkül."

Ez a definíció tisztán funkcionális, nem tartalmaz számértékeket és minden éghajlatra érvényes. A definíció mutatja, hogy nem egy véletlenszerűen felállított szabványról van szó, hanem egy alapvető koncepcióról. A passzívház tehát nem lett feltalálva - a passzívházelv sokkalinkább felfedezve lett. Egyedül arról a kérdésről lehetne vitatkozni, hogy a "passzívház" elnevezés találó-e erre a koncepcióra. Namármost - jobb nincs. Mivel a termikus komfortot, amennyire csak lehetséges, passzív intézkedések (hőszigetelés, hővisszanyerés, passzív módon használt napenergia és belső hőforrások) biztosítják.

Még világosabbá válik közelebbről megfigyelve:

Mivel légtömör házaknál (és minden energiatakarékos ház légtömör kell legyen) mindig van szükség szellőztetésre, a passzívház-koncepció épp azt jelenti, hogy a "szellőztetés", mint technikai komponens, további vezetékrendszer nélkül, nagyobb keresztmetszetek nélkül, nagyobb ventillátorok, stb. nélkül közvetlenül felhasználható a fűtésre is.

2) Ezáltal megnyílik a lehetőség arra, hogy épületeket nagyhatékonyságú szellőztetési hővisszanyeréssel gazdaságosan építhessünk. Ez egyébként nehéz, mert a szellőztetőberendezés nagyságrendileg annyiba kerül, mint a fűtőrendszer - ez a duplabefektetés aligha amortizálódik le. A kettő közül valamelyiknél a költségeket jelentősen csökkenteni kell: vagy a szellőztetőnél (pl. csak elszívóberendezést alkalmazva, akkor abból egy alacsony energiaszintű ház lesz konvencionális fűtéssel) vagy a fűtésnél (úgy, hogy a szellőztetőberendezés a fűtést is ellátja - ez pedig a passzívház).

Az extrém alacsony felhasználási értékek kényszerűségből alakulnak ki, mert a fűtés megszűnése és a friss levegővel történő fűtés. csak akkor működik, ha a nettó hőveszteség nagyon csekély. Ehhez nagyon jónak kell lennie az épületburok hőszigetelésének - különösen a hideg régiókban. Hogy ténylegesen milyen jó legyen a hőszigetelés, azt előre lehet projektálni egy energiamérleggel.

Szerző: Dr. Wolfgang Feist, a német Passzívház Intézet vezetője Link a német Passzívház Intézet honlapjára: