Ha van kérdése az oldallal kapcsolatban, tegye fel! |
A mű eredeti címe: "Behaglichkeit im Passivhaus - warum eine bessere Wärmedämmung immer auch zu besserem Komfort führt",
szerzője Dr. Wolfgang Feist,
megjelent a Passivhaus Institut gondozásában,
utolsó aktualizálás: 2006.10.22. A magyar változatot fordította Debreczy Zoltán, megjelent a Passzívház Akadémia Kft. gondozásában. - Ezek az oldalak folyamatosan aktualizálásra és kiegészítésre kerülnek. |
|||
Kényelem a passzívházban - a jó hőszigetelés miért jelent mindig jobb komfortérzetet? |
|||
1. ábra - Passzívház-ablak, légáramlás: Az ablakfelület és a helyiség hőmérséklete közötti csekély hőmérsékletkülönbség folytán az ablaknál leáramló levegő sebessége is kicsi. A padlónál a levegő irányt vált, és a passzívház-ablaktól (U=0,8 W/(m²K)) kb. 10 cm távolságban a maximális légsebesség már csak 0,11 m/s. Ez már alig érzékelhető érték. Amennyiben az ablak szigetelése kevésbé jó, a légsebesség már zavaró értékre nő. Ezért ajánlott "normális ablakok" esetében, azok alá fűtőtestet beépíteni. (CFD-szimuláció: J. Schnieders, PHI).
2. ábra - Levegő rétegződése: A levegő hőmérsékleti rétegződése a passzívház-ablakok esetében ugyancsak nem észlelhető. Ezért a fűtőtest egy belső falon is elhelyezhető - az ASHRAE-Comfortclass "A" szerinti optimális komfortérzet ezek mellett is elérhető. (Számítások: J Schnieders, PHI). Egy hagyományos ablakkal való összehasonlítást egy rövidfilmen mutatjuk be, melyet itt nézhet meg.
3. ábra - Passzívház a gyakorlatban: Egy passzívházablak belső oldalának hőtérképfelvétele. Valamennyi felület kellemesen meleg (17 °C feletti): gerendatok, ablakszárnyak, üvegezés. Még az üvegezés szélén sem esik a hőmérséklet 15 °C alá (világoszöld). Felvétel: PHI a kranichsteini passzívházban.
4. ábra - Hőszigetelt üvegezésű ablak a gyakorlatban: összehasonlításként egy hőszigetelt üveggel ellátott régi építésű ablak, itt már a felület középhőmérséklete 14 °C alatt van. De a beépítés is, különösen a betongerendánál feltűnő hőhidakat mutat. Ennek következménye: sugárzóhőmérsékleti aszimmetria, léghuzat és hideglevegő-csatornák. (IV-felvétel a PHI irodahelyiségében készült)
5. ábra - Kétrétegű hőszigetelt üvegezés: egy újonnan beépített ablakszárnynál már magasabb felületi hőmérséklet (16 °C átlagosan) látható. Feltűnő a hagyományos ablakkeret nagyon rossz szigetelése. Passzívház-ablakkereteknél lényeges minőségjavulás érzékelhető. (PHI IV-felvétele, az intézet folyosóján.)
Link a passzívház információk kezdőoldalához:
Link a passzívház konferencia honlapjára:
A passzívház témájával foglalkozó ezen tanfolyam összes oldalának tartalomjegyzéke: |
A kényelmet sok, igen szubjektív érzés határozza meg, amiben bizonyos szerepet még a környezet színe is játszik, s amiben az érzését közlő személy hangulata mindig közrejátszik. A kényelemérzet lényeges része a "termikus komfortérzés"-től függ. Ezt a területet alapos kutatások már jól feltárták, az eredményeket világszerte bevezetett szabványok tartalmazzák (DIN EN ISO 7730). Mai ismereteink lényeges része P.O. Fanger (angol) dán tudós munkája. Optimális termikus kényelemérzet akkor áll fenn, ha az emberi test hőleadása egyensúlyban van hőtermelésével. Ebből vezethető le a Fanger-féle komfortérzet-egyenlet. Ez az aktivitások (pl. alvás, futás), az öltözet, valamint a termikus környezet jellemzői közötti összefüggést írja le, melyek
A négy említett komfortérzet-paraméter kombinációi egy jelentős tartományt adnak meg, melyben a komfortérzet nagyon jó. Ez az ún. komfortérzet-mező, mely az ISO 7730 szabványban rögzített Fanger-féle egyenlettel határozható meg. Fontos még a fenti szabvány szerint, hogy
P.O Fanger az utolsó ponthoz a következőket írja: "Minél egyenetlenebb egy helyiségben a termikus mező, annál magasabb az elégedetlen személyek várható száma." Mi köze van ennek a passzívházhoz?
Valóban érdekfeszítő,
hogy a passzívház-szabvány követelményei
valamennyi komfortérzeti kritériumot automatikusan optimálisan teljesítik -
a jelentősen jobb Ennek gyakorlati következménye, hogy a jobban hőszigetelt külső épületelemek belső felületének hőmérséklete csak kis mértékben tér el a helyiség többi hőmérsékletétől, ami nyári és téli időszakokra egyaránt vonatkozik. A hideg évszakokban ez azt jelenti, hogy a külső épületelemek belső felülete is kellemesen meleg. (külső falak, tető stb. hőmérséklete maximum 1 °C-kal, ablakfelületeké max. 3-3,5 °C-kal alacsonyabb a helyiség hőmérsékleténél.)[1] A "passzívház-minőség", különösen ablakoknál, épp ezek alapján került meghatározásra: A passzívházhoz alkalmas ablak szigetelésének olyan jónak kell lennie, hogy a leghidegebb külső feltételek között is a θ helyiség - θ felület ≤ 3,5 °C maradjon. A hőmérsékletkülönbség ezen kis mivolta a komfortérzeti kritériumok mindegyikére hat, mégpedig a következő módon:
A komfortérzet valamennyi kritériuma optimális mértékben teljesül, anélkül, hogy ehhez egy kiegyenlítő sugárzó fűtőfelületre szükség lenne. Egy passzívház helyiségeiben ezért a hőközlés jellegétől függetlenül "automatikusan" működik a "sugárzóhő-klíma". Továbbá a kis hőmérsékletkülönbségek következtében a légáramlás is csekély. Az itt bemutatott eredmények bizonyítása az [1] publikációban ( forrás az interneten - német) található. Azt, hogy a jól szigetelt épületburok fenti tulajdonságai a gyakorlatban is megvalósíthatók, három független kutatási eredmény is igazolja:
Az aktuális Passzívház Konferencián a komfortérzettel kapcsolatos előadások is megtartásra kerülnek. Szakirodalom: [1] Pfluger, R.; Schnieders, J.; Kaufmann, B.; Feist, W.: Hochwärmedämmende Fenstersysteme: Untersuchung und Optimierung im eingebauten Zustand (Anhang zu Teilbericht A), Internet-Publikation (német)
[2] Schnieders, J.; Betschart, W.; Feist, W.: Raumluftströmungen im Passivhaus:
Messung und Simulation HLH 03-2002, Seite 61
[3] Lipp, B. und Moser, M.: Heizsysteme und Behaglichkeit: Ist Behaglichkeit physiologisch
messbar? in: AkkP Protokollband Nr. 25, Darmstadt, 2004
[4] Hermelink, Andreas: Werden Wünsche wahr? Temperaturen in Passivhäusern für
Mieter; in: AkkP Protokollband Nr. 25, Darmstadt, 2004
Az ezzel a témával összefüggésben gyakran megvitatott kérdésről, a hőtárolás jelentőségéről
|
||
Copyright © by Dr. Wolfgang Feist, Original edition © Passivhaus Institut - Hungarian translation © Debreczy Zoltán, Hungarian edition © Passzívház Akadémia Kft. - Hosted by MLT |