Dr. Wolfgang Feist   P A S S Z Í V H Á Z   T A N F O L Y A M a   a Passzívház Akadémia Kft. gondozásába

Ha van kérdése az oldallal kapcsolatban, tegye fel!

Kényelem a passzívházban - a jó hőszigetelés miért jelent mindig jobb komfortérzetet?

1. ábra - Passzívház-ablak, légáramlás: Az ablakfelület és a helyiség hőmérséklete közötti csekély hőmérsékletkülönbség folytán az ablaknál leáramló levegő sebessége is kicsi. A padlónál a levegő irányt vált, és a passzívház-ablaktól (U=0,8 W/(m²K)) kb. 10 cm távolságban a maximális légsebesség már csak 0,11 m/s. Ez már alig érzékelhető érték. Amennyiben az ablak szigetelése kevésbé jó, a légsebesség már zavaró értékre nő. Ezért ajánlott "normális ablakok" esetében, azok alá fűtőtestet beépíteni. (CFD-szimuláció: J. Schnieders, PHI).

2. ábra - Levegő rétegződése: A levegő hőmérsékleti rétegződése a passzívház-ablakok esetében ugyancsak nem észlelhető. Ezért a fűtőtest egy belső falon is elhelyezhető - az ASHRAE-Comfortclass "A" szerinti optimális komfortérzet ezek mellett is elérhető. (Számítások: J Schnieders, PHI). Egy hagyományos ablakkal való összehasonlítást egy rövidfilmen mutatjuk be, melyet itt nézhet meg.

3. ábra - Passzívház a gyakorlatban: Egy passzívházablak belső oldalának hőtérképfelvétele. Valamennyi felület kellemesen meleg (17 °C feletti): gerendatok, ablakszárnyak, üvegezés. Még az üvegezés szélén sem esik a hőmérséklet 15 °C alá (világoszöld). Felvétel: PHI a kranichsteini passzívházban.

4. ábra - Hőszigetelt üvegezésű ablak a gyakorlatban: összehasonlításként egy hőszigetelt üveggel ellátott régi építésű ablak, itt már a felület középhőmérséklete 14 °C alatt van. De a beépítés is, különösen a betongerendánál feltűnő hőhidakat mutat. Ennek következménye: sugárzóhőmérsékleti aszimmetria, léghuzat és hideglevegő-csatornák. (IV-felvétel a PHI irodahelyiségében készült)

5. ábra - Kétrétegű hőszigetelt üvegezés: egy újonnan beépített ablakszárnynál már magasabb felületi hőmérséklet (16 °C átlagosan) látható. Feltűnő a hagyományos ablakkeret nagyon rossz szigetelése. Passzívház-ablakkereteknél lényeges minőségjavulás érzékelhető. (PHI IV-felvétele, az intézet folyosóján.)

Link a passzívház információk kezdőoldalához:
Passzívház alapok

Link a passzívház konferencia honlapjára:
Passzívház Konferencia

A passzívház témájával foglalkozó ezen tanfolyam összes oldalának tartalomjegyzéke:
Passzívház tartalomjegyzék

Link a Passzívház Intézet honlapjára:

A kényelmet sok, igen szubjektív érzés határozza meg, amiben bizonyos szerepet még a környezet színe is játszik, s amiben az érzését közlő személy hangulata mindig közrejátszik. A kényelemérzet lényeges része a "termikus komfortérzés"-től függ. Ezt a területet alapos kutatások már jól feltárták, az eredményeket világszerte bevezetett szabványok tartalmazzák (DIN EN ISO 7730). Mai ismereteink lényeges része P.O. Fanger (angol) dán tudós munkája.

Optimális termikus kényelemérzet akkor áll fenn, ha az emberi test hőleadása egyensúlyban van hőtermelésével. Ebből vezethető le a Fanger-féle komfortérzet-egyenlet. Ez az aktivitások (pl. alvás, futás), az öltözet, valamint a termikus környezet jellemzői közötti összefüggést írja le, melyek

  • a levegő hőmérséklete,

  • a környezet felületének hőmérséklete,
    mely "sugárzó hőmérséklet" néven foglalható össze,

  • a a légsebesség és annak turbolenciája és

  • a levegő páratartalma.

A négy említett komfortérzet-paraméter kombinációi egy jelentős tartományt adnak meg, melyben a komfortérzet nagyon jó. Ez az ún. komfortérzet-mező, mely az ISO 7730 szabványban rögzített Fanger-féle egyenlettel határozható meg. Fontos még a fenti szabvány szerint, hogy

  • a levegő páratartalmára vonatkozó fülledtségi határ ne kerüljön túllépésre,

  • a légáramlat értéke szoros határok között maradjon (0,08 m/s érték alatt a huzattal szemben elégedetlenek száma kevesebb 6 %-nál),

  • a sugárzó- és levegőhőmérséklet között a különbség alacsony maradjon,

  • a különböző irányokban mért sugárzási hőmérsékletek különbsége alacsony maradjon (az ún. "sugárzási hőmérséklet-aszimmetria" 5 °C-nál kevesebb legyen),

  • a helyiségben egy ülő személy feje és bokája közötti levegőhőmérséklet különbsége kevesebb legyen 2 °C-nál,

  • az érzékelt hőmérsékleti értékek változása a szobában egyik helytől a másikig 0,8 °C alatt maradjon.

P.O Fanger az utolsó ponthoz a következőket írja: "Minél egyenetlenebb egy helyiségben a termikus mező, annál magasabb az elégedetlen személyek várható száma."

Mi köze van ennek a passzívházhoz?

Valóban érdekfeszítő, hogy a passzívház-szabvány követelményei valamennyi komfortérzeti kritériumot automatikusan optimálisan teljesítik - a jelentősen jobb hőszigetelés egyidejűleg a termikus komfortérzetet is javítja. Mindez egyszerűen érthető:

  • A jobb hőszigetelés következtében (függetlenül, hogy melyik külső épületrészen történt) csökken a belülről kifelé irányuló hőáramlás.

  • Ezáltal a belső térből a szigetelt külső épületelem belső felületére irányuló hőáram is csekélyebb. A hőáram meghaladja a felület ún. hőátadási ellenállását (sugárzás és konvekció).

  • Az alacsonyabb hőáram ezen a hőátadási ellenálláson kisebb hőmérsékletesést eredményez, azaz más szóval:

  • A helyiség (a helyiségben lévő felületek és a helyiség levegője) és a jobban szigetelt épületelem belső felülete közötti hőmérsékletkülönbség csökken.

Ennek gyakorlati következménye, hogy a jobban hőszigetelt külső épületelemek belső felületének hőmérséklete csak kis mértékben tér el a helyiség többi hőmérsékletétől, ami nyári és téli időszakokra egyaránt vonatkozik. A hideg évszakokban ez azt jelenti, hogy a külső épületelemek belső felülete is kellemesen meleg. (külső falak, tető stb. hőmérséklete maximum 1 °C-kal, ablakfelületeké max. 3-3,5 °C-kal alacsonyabb a helyiség hőmérsékleténél.)[1] A "passzívház-minőség", különösen ablakoknál, épp ezek alapján került meghatározásra: A passzívházhoz alkalmas ablak szigetelésének olyan jónak kell lennie, hogy a leghidegebb külső feltételek között is a

θ helyiség - θ felület ≤ 3,5 °C

maradjon. A hőmérsékletkülönbség ezen kis mivolta a komfortérzeti kritériumok mindegyikére hat, mégpedig a következő módon:

  • A szobán belüli légáramlások a (a fugáknál beáramló hideg levegőtől eltekintve, ami azonban a légtömör passzívháznál amúgy sem létezik) a különböző hőmérsékletű felületeken keletkező felhajtó erők által képződnek. A csekély hőmérsékletkülönbségek következtében ezek a felhajtó erők is nagyon csekélyek, miáltal alig van légáramlás. A bal oszlop 1. ábrája egy CFD-programmal végzett szimuláció eredményét mutatja be: A tartózkodási térben még akkor sincs légáramlás, ha az ablak alatt nincs fűtőtest.

  • A különböző irányokban mért sugárzási hőmérsékletek különbsége nem lehet magasabb 3,5 °C-nál, ha a külső felület hőmérséklete csak maximum 3,5 °C-kal van a szoba hőmérséklete alatt. A 3. - 5. ábrák termográfiás felvételei a különböző minőségű ablakok közötti különbségeket mutatják be.

  • A szobahőmérséklet rétegződése egy ülő személy feje és bokája között kevesebb 2 °C-nál - de csak azon feltétel mellett, ha a külső épületelem effektív U-középértéke 0,85 W/m²K alatt van. Vö. a bal oldali 2. ábrával.

  • A helyiségben az egyik helytől a másikig érzékelt hőmérsékletkülönbség kevesebb, mint 0,8 °C.

A komfortérzet valamennyi kritériuma optimális mértékben teljesül, anélkül, hogy ehhez egy kiegyenlítő sugárzó fűtőfelületre szükség lenne. Egy passzívház helyiségeiben ezért a hőközlés jellegétől függetlenül "automatikusan" működik a "sugárzóhő-klíma". Továbbá a kis hőmérsékletkülönbségek következtében a légáramlás is csekély. Az itt bemutatott eredmények bizonyítása az [1] publikációban ( forrás az interneten - német) található.

Azt, hogy a jól szigetelt épületburok fenti tulajdonságai a gyakorlatban is megvalósíthatók, három független kutatási eredmény is igazolja:

  1. Passzívházakban végzett termográfiás felvételek, léghőmérséklet-, valamint légáramlásmérések kisérletileg igazolják az itt bemutatott eredményeket. [2] (Vö. evvel az oldallal.)

  2. Bernhard Lipp fiziológiai mérései objektívvá teszik a komfort érzékelését. [3]

  3. Lakók körében végzett reprezentatív számú szociológiai felmérések kimondottan pozitív értékelést szolgáltattak a jól hőszigetelt házakról. [4]

Az aktuális Passzívház Konferencián a komfortérzettel kapcsolatos előadások is megtartásra kerülnek.

Szakirodalom:

[1] Pfluger, R.; Schnieders, J.; Kaufmann, B.; Feist, W.: Hochwärmedämmende Fenstersysteme: Untersuchung und Optimierung im eingebauten Zustand (Anhang zu Teilbericht A), Internet-Publikation (német)

[2] Schnieders, J.; Betschart, W.; Feist, W.: Raumluftströmungen im Passivhaus: Messung und Simulation HLH 03-2002, Seite 61
Kurzfassung im Internet: Bewohnererfahrung (német)

[3] Lipp, B. und Moser, M.: Heizsysteme und Behaglichkeit: Ist Behaglichkeit physiologisch messbar? in: AkkP Protokollband Nr. 25, Darmstadt, 2004
Kurzfassung im Internet: Behaglichkeit (német)

[4] Hermelink, Andreas: Werden Wünsche wahr? Temperaturen in Passivhäusern für Mieter; in: AkkP Protokollband Nr. 25, Darmstadt, 2004
Kurzfassung im Internet: Mieterbefragung (német)

Az ezzel a témával összefüggésben gyakran megvitatott kérdésről, a hőtárolás jelentőségéről ezen az oldalon talál információt.


Szerző: Dr. Wolfgang Feist,
a német Passzívház Intézet vezetője


Link a német
Passzívház Intézet
honlapjára: