Passzívházgépészet

Szellőztetés

Hogyan szellőztessünk?

Az elmúlt évtizedek általános építési gyakorlatában a megfelelő levegőminőség elérése általában nem okozott problémát. A 90-es évek elejéig az épületburok légtömörségével kapcsolatban nem voltak különösebb elvárások. Az épületeknek mai szemmel nézve alacsonyszintű hőszigetelésük és gyakran magas légáteresztésük, nagy filtrációs veszteségük volt. Sok, az 1970-es években készült épületben közepes széljárás esetén az óránkénti 8-10-szeres légcsereszám is előfordult. A minimális számú, eseti szellőztetésen kívül különösebb odafigyelésre nem volt szükség.

Az energiahordozók árának emelkedése, illetve a technika fejlődése folytán ma már fokozottan figyelünk a lakások hőszigetelésére, illetve légtömörségére. 1990-óta szabványosított mérési eljárás is létezik (ISO 9972, valamint az MSZ EN 13829 - Épületek hőtechnikai viselkedése. Épületek légáteresztő képességének meghatározása. Túlnyomásos eljárás.) az épületek légtömörségének vizsgálatára, az ún. Blower-Door-teszt.

Energetikai szempontból a külső és a belső tér 50 Pa-os nyomáskülönbségénél óránként 3-szoros, légkomfort szellőztetőberendezéssel felszerelt lakás esetén 1,2-1,5-szörös kontrollálatlan légcsere engedhető meg. Az ajánlás a jól mérhető 50 Pa nyomáskülönbségre vonatkozik. Ha ezt átszámoljuk a gyakorlatra jellemző 4 Pa értékre, akkor 0,2-0,3-szoros, illetve szellőztetőberendezéssel felszerelt lakás esetén 0,1-0,15-szörös maximálisan megengedhető kontrollálatlan légcsereszámot kapunk.

Higiéniai szempontból, illetve a nedvességterhelés csökkentése érdekében 0,3-0,8-szoros légcsere az ajánlott.

A fentiekből látszik, hogy ha a házunk energetikai szempontból megfelelő, akkor automatikusan, magától nem fog kiszellőzni, rá kell segítenünk.

Nyílászárokkal való szellőztetésnél három paramétert befolyásolhatunk: a szellőztetés gyakoriságát, időtartamát és intenzitását.

Tudományos kísérletek kimutatták, hogy a helyes szellőztetés kétóránként 5 perc kereszthuzat. A leghelytelenebb pedig az ablakot hosszú ideig résnyire nyitva hagyni.

Eltekintve a kisebb-nagyobb kényelmetlenségektől - ki fog éjjel 2-kor, 4-kor stb. felkelni, hogy 5-percet szellőztessen? - a "kétóránként 5 perc kereszthuzat" - eljárásmód gyakorlatilag betarthatatlan - ha napközben senki sincs otthon, akkor ki fog szellőztetni?

Tehát ablakszellőztetés mellett vagy állott levegőben élünk és elfogadjuk a bepenészedés veszélyét, vagy résnyire nyitva hagyjuk az ablakot és fűtjük az utcát.

A gépi szellőztetésnek csak egy hátránya van: meg kell hozzá venni a készüléket. Ez is csak átmeneti hátrány, mert ahogy megvan, szép lassan elkezdi visszafizetni az árát.

A gépi szellőztetésnél a levegő egy szűrőn keresztül jut be a házba, ezáltal tisztább levegőt engedünk be rajta, mintha kinyitnánk az ablakot.

A szellőztetés folyamatos, napi 24 órán biztosítja a kiváló levegőminőséget.

A légkomfort szellőztetőberendezés a kiszellőztetett levegő hőenergiájának akár 90%-át visszanyeri, bent tarja a lakásban, ezáltal csökkenti a fűtési költségeket. A hővisszanyerés energiahatékonysága a mai modern készülékeknél kb. 1:20, azaz egy egység befektetett elektromos energia 20 egység hőenergiát takarít meg.

Az épületek egyre energiatudatosabb építésével a szellőztetésből adódó energiaveszteség egyre nagyobb arányt képez az össz-energiaveszteségből. Ez a hagyományos építkezésnél még csak a második legnagyobb részt kitevő, kevéssé figyelemre méltatott érték azonban a kiválóan hőszigetelt épületeknél átveszi a legnagyobb energiaveszteség pozícióját.

A szellőzési hőenergia-veszteség aránya az össz-energiaveszteséghez képest különböző építési előírásoknál