|
A passzívház-kompaktkészülék elvét először Dr. Wolfgang Feist fogalmazta meg, 1995-ben, majd Christof Drexel 1996-97-ben megépítette az első piaci forgalomra alkalmas készüléket; ez a technológiai megoldás a mai napra már teljesen kiforrott.
A kompaktkészülék a hővisszanyerős szellőztetőberendezés továbbfejlesztése, mely a hővisszanyerés után a szabadba távozó elhasznált levegőből egy levegős minihőszivattyú segítségével további hőt nyer ki. A pluszként kinyert hő egy részét átadja az épületbe befújandó friss levegőnek, azt nagyjából 45 °C-ra felmelegítve, valamint melegen tart egy, a kompaktkészülék részét alkotó melegvíztárolót.
A kompaktkészülék működési elve bizonyos peremfeltételeket indikál.
Mivel a készülék elvében a légkomfort szellőztetési funkcióra épül rá, ezért a higiéniai szükséglet - nem pedig a fűtési hőszükséglet - határozza meg azon levegő-térfogatáram nagyságát, mely a hőszivattyú számára a hőkinyerés céljára rendelkezésre áll. (Bizonyos készüléktípusok a nagyobb teljesítmény elérése érdekében további kültéri levegőt is igénybe vesznek.)
A légfűtésre felhasználható levegő-térfogatáram mértéke szintén csak a higiéniai szükséglettől függ, ezért csak egy bizonyos mértékű fűtési hőszükséglet fedhető le általa.
A kompaktkészülékben alkalmazott levegős hőszivattyú számára rendelkezésre álló levegő hőmérséklete sosem kerül kedvezőtlen tartományba, mivel a beltérből származó levegőt hasznosítja, nem a kültérit. (Amely készülékek további kültéri levegőt is alkalmaznak, azok ezt nem közvetlenül, hanem fagymentesítő, pl. levegő-talaj hőcserélő közbeiktatása után teszik.) COP-értéke a legkedvezőtlenebb - a hideg - időszakban sem esik kritikus szint alá.
Itt érdemes megjegyezni, hogy a beltérből elszívott meleg levegő először a hővisszanyerőben adja le hőenergiájának jó részét, utána lehűlve kerül a levegős hőszivattyúba, ami még több hőt von el tőle. A rendszer összhatásfoka szempontjából fontos, hogy a hővisszanyerő elegendő hőenergiát hagyjon a hőszivattyú számára, hogy az még hatékonyan legyen képes üzemelni. A kompaktkészülékben alkalmazott hővisszanyerők hatásfoka épp ezért 10-15%-kal alacsonyabb szokott lenni, viszont így a rendszer összhatásfoka 20-25%-kal magasabb is lehet.
Más rendszerekhez képest a kompaktkészülékeknek igen kicsi a fűtés és melegvíz-készítésre egy év alatt általa felhasznált energiamennyisége.
Az előbb említett példánál maradva és egy minősített kompaktkészüléket feltételezve a fűtés energiaigénye - szellőztetéssel együtt - kb. 900 kWh/év, a melegvíz-készítés energiaigénye pedig kb. 1100 kWh/év, azaz a rendszer összes energiaigénye nagyjából évi 2000 kWh (a közvetlen elektromos megoldás 5200 kWh-jával szemben).
Az épületgépészet energiaigénye primerenergiában ezek alapján évi 5000 kWh-ának, azaz fajlagosan 42 kWh/(m²év) értéknek felel meg (a közvetlen elektromos megoldás 108 kWh/(m²év) értékével szemben).
|