|
Ezt a problémakört célozta meg a kompaktkészülékek egy új kategóriája, mely nem a szellőztetőrendszer által kifújt levegőből von el hőt egy levegős minihőszivattyúval, hanem a földhőt hasznosítja, egy folyadékos minihőszivattyú segítségével. Az ilyen rendszerek kb. 3 kW fűtési hőszükségletű házakban alkalmazhatók.
A földhő talajkollektorral, energiakosárral vagy talajszondával hasznosítható. Mindhárom esetben egy SOLE-folyadékkal töltött, kb. 3 cm átmérőjű, műanyag cső kerül a földbe. A folyadékos minihőszivattyú a kinyert hővel a hővisszanyerés után felmelegíti a helyiségekbe befújandó levegőt. Ugyanaz a hőszivattyú, felmelegíti a melegvíztartályt - a levegős rendszerhez hasonlóan -, továbbá kiszolgál még egy alacsony hőmérsékletű fűtőkört is. Egy ilyen rendszer légfűtéssel kb. 1 kW-ot, alacsony hőmérsékletű fűtéssel pedig további 2 kW-ot adhat le.
Ha a fönti példában az épület energetikai szintje alacsonyabb, a fajlagos fűtési energiaigénye 15 kWh/(m²év) helyett 30 kWh/(m²év), a fajlagos fűtési hőszükséglete pedig 10 W/m² helyett 17 W/m², akkor egy klasszikus kompaktkészüléknek elektromos kiegészítő fűtéssel együtt már évi 2200 kWh energiaszükséglete lenne, s annak jó részét már a közvetlen elektromos kiegészítő fűtés adná (több mint 1100 kWh-t).
Ugyanebben a konstellációban a folyadékos hőszivattyúval ellátott kompaktkészülékes rendszernek 1400 kWh volna az éves energiaszükséglete, a kiegészítő fűtés részesedése pedig szinte minimális lenne, összesen 16 kWh.
A meleg víz előállításának az energiaigénye megegyezik a klasszikus, levegős hőszivattyúval dolgozó kompaktkészülékével: nagyjából 1100 kWh/év, így a rendszer össz-energiaigénye kb. 2500 kWh/év, s ez ebben a kategóriában szintén kiemelkedő érték.
|