Passzívház tervezési irányelvek

Kompakt forma

Felület/térfogat-arány

Egy ház fűtési energiaigényét logikus módon befolyásolja a ház lehűlő felületének (A) a fűtött térfogatához (V) viszonyított aránya (A/V-arány). Akkor kapunk kompakt formát, ha a ház alaprajzának és metszetének minimalizáljuk a kerületét. A külső felület csökkentése nemcsak a fűtési költségeket csökkenti, hanem az építés költségeit is.

A következő alaprajzpéldák mind 100 m² alapterületet foglalnak magukba. Az összehasonlítás alapjául a 10 m × 10 m-es négyzet alakú alapterületet vettük, így az 100%-kal szerepel. Hozzá hasonlítottuk a további alaprajzkontúrokat.

Téglalap formájú alaprajz

Ideális négyzetforma:
Kerület: 40 m = 100%

Egyre nyújtottabb téglalapoknál a következő kerületértékeket kapjuk:
9 m x 11,1 m: 40,2 m = 100,56%
8 m x 12,5 m: 41,0 m = 102,50%
7 m x 14,3 m: 42,6 m = 106,43%
6 m x 16,7 m: 45,4 m = 113,34%
5 m x 20,0 m: 50,0 m = 125,00%

L-alakú alaprajz

Kerület: 50 m = 125%

Egy szintnél kb. 30 m²-rel, két szintnél kb. 60 m²-rel több fal-, illetve ablakfelület szükséges.

U-alakú alaprajz

Kerület: 54 m = 135%

Egy szintnél kb. 42 m²-rel, két szintnél kb. 84 m²-rel több fal-, illetve ablakfelület szükséges.

Kör alakú alaprajz

Kerület: 35,44 m = 88,6%

Egy szintnél kb. 14 m²-rel, két szintnél kb. 27 m²-rel kevesebb fal-, illetve ablakfelület szükséges.

A metszetek kerületének a minimalizálása, praktikusan közelítése a négyzetformához, pontosan olyan hatással van, mint azt az alaprajznál láthattuk. Egy egyszintes családi ház A/V-aránya általában rosszabb, mint egy ugyanakkora hasznos alapterületű kétszintesé. Az alábbi példában ez az arány mintegy 23%-kal rosszabb. Mivel az A/V-arány jól jellemzi a fűtési energiaigény mértékét, az alábbi egyszintes ház fűtési energiaigénye jó közelítéssel 23%-kal több, mint ugyanolyan U-értékek mellett a kétszintesé. Ha egy adott fűtési energiaigény elérése a cél, akkor az alábbi egyszintes házban hatékonyabban kell hőszigetelni, illetőleg egyéb módon kell ellensúlyozni a nagyobb lehűlő felületből adódó hátrányt.

Kétszintes ház:

Alapterület: 8 m x 8 m x 2 szint = 128 m²
Épületmagasság: 6 m
Lehűlő felület: 320 m² (4 x 8 m x 6 m + 2 x 64 m²)
Fűtött térfogat: 384 m³ (64 m² x 6 m)

A/V: 0,83 = 100%

Egyszintes ház:

Alapterület: 10 m x 12,8 m x 1 szint = 128 m²
Épületmagasság: 3 m
Lehűlő felület: 392,8 m² (45,6 m x 3 m + 2 x 128 m²)
Fűtött térfogat: 384 m³ (128 m² x 3 m)

A/V: 1,02 = 123%

Az előzőekből logikusan következik, hogy ha az egymás fölött lévő szintek nem fedik le teljesen egymást, akkor a lehűlő felületek aránya a térfogathoz képest nő.

Ha pl. az alsó szint 100 m², a fölső pedig csak ötven, akkor ezen 150 m²-es lakásnak - lapostetővel számolva - 100 m² tetőfelülete lesz. Egy ugyanakkora alapterületű, kétszintes, szintenként 75 m²-es lakásnak a tetőfelülete 25%-kal kevesebb (75 m²).

Hasonló a helyzet, fűtött pince esetében, ha a lakás nem teljesen egészben van alápincézve, vagy teljesen alá van pincézve, de a pincének csak egy része fűtött. Fűtetlen pince esetén nincs különbség a két eset között a fűtési hőigény tekintetében.

Egy 10 m × 10 m-es alapterületű 3 m épületmagasságú lakás A/V-aránya másként alakul, annak függvényében, hogy családi házként, ikerházként, sorházként vagy társasházi lakásként épül:

Háztípusok A/V-arány szempontjából

Különböző épülettípusok A/V-arányának összehasonlítása