Passzívház tervezési irányelvek

Gyakran felmerülő kérdések

Passzív-szolár eszközök

A passzív-szoláris építészet és a passzívház-építészet hasonló gondolkodásmódon alapul, de míg a passzív-szoláris építészet a szoláris nyereség maximalizálására, addig a passzívház-építészet a hőveszteségek csökkentésére és a szoláris nyereség optimalizálására teszi a hangsúlyt.

A passzív-szoláris rendszerek a napenergia begyűjtését, tárolását és leadását próbálják az épület szerkezetei segítségével megoldani.

Egy passzívház esetében a veszteségek mértéke olyan alacsony, hogy rendszerint nincs értelme a napenergia tárolásának, illetve a tárolt hő leadását szolgáló külön eszközök telepítésének, ezért indirekt rendszereket (Trombe-fal, Black Attic, Barra-Constantini-rendszer stb.) elvétve lehet csak látni.

Indirekt napenergia-hasznosításnak felel meg a talajhőcserélők használata, hisz a föld 2-3 méter mélyen rejlő hője nem a földhő, hanem sokkal inkább a napsugárzás, illetve az eső hatásának tudható be.

A napenergia direkt hasznosítása a passzívházaknál is központi kérdés. A megfelelő tájolás, a benapozás biztosítása, a megfelelő minőségű, fényt kellőképp áteresztő ablakfelületek a téli fűtésnél segítenek. A nyári túlmelegedés elkerülése érdekében lehetőleg passzív árnyékolás alkalmazása szintén fontos tervezési alapelv.

Aktív és passzív napenergia-hasznosítás elve szerint működnek azok a rendszerek, melyek az aktívan (pl. termikus kollektorral) előállított hőt tárolják szezonálisan a padlószerkezet alatt a talajban és azt télen újra kivonják. Ezen felül a magas talajhőmérséklet csökkenti a talaj felé áramló hőveszteséget, így a padlószerkezetet csak kismértékben kell hőszigetelni. Nagy épületek, pl. irodaházak, iskolák esetén a szigetelés egy része el is hagyható. A szezonális hőtárolás ezen módja egy viszonylag bonyolult dinamikus számítást igényel, és jelenleg ezzel kapcsolatban még kevés tapasztalat áll rendelkezésre.