Passzívház térelhatároló szerkezetek

Tartószerkezet és hőszigetelés

Külső falak és tetőszerkezet

A külső falak és a tető hőszigetelésekor az általános hőszigetelőanyagok esetében, úgy mint polisztirol (fehér EPS), ásványgyapot (kőzet-, vagy üveggyapot), illetve szórt cellulózrost hőszigetelés mintegy 30 cm rétegvastagság szükséges. Relatív új a piacon a grafittartalmú polisztirol (szürke EPS) hőszigetelőanyag, amelyből már durván 24 cm elegendő lehet. A következő hőszigetelési fokozatot a poliuretán (PUR/PIR) alapú hőszigetelések jelentik, amelyek ca. 20 cm vastagságban már teljesíthetik a passzívház szintű követelményeket. A hőszigetelés csúcsát - a szerkezeti vastagság szempontjából - jelenleg a vákuum-panel hőszigetelés alkotja, amelyből a 6 cm vastag panelek már magukban is 0,13 W/(m²K) U-értékkel rendelkeznek. A szükséges hőszigetelés-vastagság méretét minden épületnél egyedileg a PHPP-számítás elvégzésekor lehet pontosan meghatározni.

A hőhídmentes kialakítás koporsófödém esetében problémamentes, a külső fal és a tető csatlakozásánál a hőszigetelés kívülről egyszerűen folytonossá tehető. A magas légtömörségi szintet itt maga a koporsófödém vasbeton szerkezete biztosítja.

Koporsófödém hőszigetelése
forrás: GDI, Passzívház-csomópontok felhasználóknak

A szarufák közötti hőszigetelésnél a szarufák miatt inhomogén réteg alakul ki, amelyet az U-érték kiszámításánál megfelelőképpen figyelembe kell venni.

Előfordulhat, hogy a szarufa mérete nem teszi lehetővé kellő vastagságú hőszigetelés elhelyezését, ilyenkor vagy kiegészítő szarufa fölötti hőszigetelést lehet alkalmazni, mely - pozitív hatásként - jótékonyan csökkenti a szarufák hőhídhatását, vagy a belső tér felől szarufatoldás alkalmazható.

Célszerű a belső tér felől egy installációs réteg kialakítása, mely fölött vezethető a légtömörséget adó réteg (pl. megfelelő fólia). Így az installációs rétegben vezetett gépészeti vezetékek és kábelek kialakítása nem igényel külön törődést, tömítést, kisebb lesz a hibalehetőség.

A külső fal és a szarufák csatlakozása a hőhidasság és a légtömörség szempontjából is átgondolást igényel. Ideális esetben a szarufák nem törik át a külső hőszigetelést, így a csomópont hőhídmentes szigetelése megoldható. Ellenkező esetben a talpszelement célszerű nem közvetlenül a külső falra ráültetni, hanem attól elemelni, így a talpszelemen és a külső fal között is átvezethető a szigetelés.

Szarufák közötti hőszigetelés
forrás: GDI, Passzívház-csomópontok felhasználóknak

Az I-tartó hőhídhatása lényegesen kisebb mértékű, mint a hagyományos szarufáé, ideális megoldás passzívházak könnyűszerkezetes tetőszerkezetének, de akár oldalfalának kialakítására is. A faanyagú I-tartót nevezik dupla T-tartónak vagy TJI-tartónak is.

Hőszigetelés I-tartó alkalmazásakor
forrás: GDI, Passzívház-csomópontok felhasználóknak

Látszószarufás tetőknél, azaz a "szarufák fölötti" hőszigetelésnél a hőhídmentes megoldás problémamentesen kialakítható, a légzárást azonban át kell gondolni. A légzárás síkja magastetőben, a hőszigetelés alatt, a belső burkolat fölött vezet. A belső kéreg sok esetben nem marad abba a térdfalnál, hanem tovább vezet. A belső burkolat azonban nem légtömör, nem lehet része a légzáró rétegnek. Azaz gondoskodni kell a térdfal és a tető légzárási síkjának a folytonosságáról, ezért ezen a helyen szükség van a burkolat megszakítására.

Szarufák fölötti hőszigetelés
forrás: GDI, Passzívház-csomópontok felhasználóknak