|
|
Magyarországi szabályozás |
|
|
A hőszigetelés vastagsága és a beépítettség |
|
|
|
Meglévő épületeink nagy részét energetikai szempontból fel kell újítani. A felújításban rejlő energiamegtakarítási potenciált pedig a lehető legmesszebbmenőkig ki kell aknázni, klímavédelmi és energiaellátási okokból is.
A felújításokkal a passzívház szintjéhez közeli épületeket kell kapnunk, azaz a ma általánosan használt hőszigetelésekből 30 centiméteres vagy még nagyobb rétegvastagságot kellene alkalmazni.
|
Utólagos hőszigetelés |
|
Az OTÉK Az elő-, oldal- és hátsókert előírásai között a következőket lehet olvasni:
"35. § (8) A 2002. március 15. előtt épült építmény utólagos hőszigetelése és homlokzatburkolása együttesen - az oldalhatáron álló falat kivéve - az elő-, oldal- és hátsókert méretét, illetőleg utcafrontra kiépített építmény esetében a közterületet legfeljebb 10 cm-rel csökkentheti. A telek beépítettsége ennek megfelelően módosulhat."
|
10 cm rugalmasság |
|
Ez a pont egyrészt egyértelműen leszögezi, hogy a beépíthetőség határa 10 cm-rel kitolható - az oldalhatáron álló falat kivéve -, másrészt azt sejteti, hogy a maximális beépíthetőség az épület körüli 10 cm-es sávval növelhető utólagos hőszigetelés esetében.
|
Hogyan lehet 30 cm hőszigetelést alkalmazni? |
|
Tehát vélhetően 30 cm vastagságú utólagos hőszigetelés például csak akkor alkalmazható, ha az épület legalább 20 cm-rel az építési hely határán belül áll, és a hőszigetelés után a beépítettség csak maximum a külső 10 cm-es sávjával lépi túl a megengedettet.
Egyébként nem marad más, csak a hatékonyabb - és ezáltal sajnos drágább - hőszigetelés alkalmazása vagy az egyedi engedélykérés.
|