Felújítás passzívház-komponensekkel

Erkélylemez mint hőhíd

A födémmel egybebetonozott erkélylemez vagy külső lépcső energiafaló hőhíd; semlegesítésére több módszer is alkalmas.

Bármilyen brutálisan hangzik is, az erkélylemez levésése nem tabu, sok helyen alkalmazták már sikerrel. Az épület hőszigetelése így problémamentesen elvégezhető; egy, a termikus burkon kívüli, saját lábakon álló erkély pontszerűen az épülethez rögzítve pedig közel hőhídmentes megoldásnak tekinthető.

Egy másik megoldás a kiugró hűtőfelület körbeszigetelése, bevonása a termikus burokba. A ráfordítás szempontjából ez még gazdaságosabb megoldás is lehet, mint az erkélylemez helyettesítése, mivel a hasznos alapterület bővülése, az ingatlan értéknövekedése ellensúlyozhatja a kiadásokat.

Ha az előző két megoldás nem jöhet szóba, és az erkélylemez megmarad a külső térben, akkor ki kell számolni az erkélylemeznek a hőszigetelés után fennmaradó hőhídhatását. A hőhídszámítás elvégzésekor nemcsak az fontos adat, hogy mekkora a vonal menti hőhíd értéke - vagyis hogy mekkora a lehűlés mértéke -, hanem az is, hogy a külső fal belső oldalán mekkora lesz a felületi hőmérséklet a külső fal és az erkélylemez találkozási pontjában. Ezt a számítást általában külső -10 °C és belső +20 °C mellett szokták elvégezni. Az így kapott hőmérsékleti érték jelzi, hogy az adott szerkezet, adott hőszigetelés-vastagsága mellett várható-e kapilláris kondenzáció és annak következményeképpen penészképződés.

Durván 30 cm-es külső hőszigetelés-vastagság esetén általában nem fenyeget a penészképződés veszélye.

Az erkélylemez körbehőszigetelését se gazdaságossági, se használati szempontból nem szokták elvégezni.